Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649
Vadtenyésztés és vadászat
- 22 zsebbe nyúlnunk, másik esetben pedig a fukarságnak kárát vallhaljuk. Nagyon természetes, hogy a vad is szívesebben tartózkodik ott, ahol szükség idején teritett asztalra talál s a gondos és céltudatos takarmányozás oda csalja más területről is a vadat, ahol kevesebb ápolásban részesül. Ez különleges specialitása ama pagonynak, ahol őzek tartózkodnak s azért ajánlatos is, mert nincs rőtvad, amely oly érzékeny legyen télen, minta mi dédelgetett őzikénk. Ha idejében nem szoktattuk az etetőkhöz az őzeket s ha hamarosan hó borítja el a vetéseket, ahová őzeink rendesen kijárogattak, akkor már nem fognak azok az etetőkhöz járni, hanem a vetésekre s ott próbálják éhségükecsillapitani. Rendesen itt hibázzák el a dolgot, különösen ha hamarjában kéreg képződik a havon a nappali olvadás és az éjjeli fagyoknál. Ha azután nincs kéznél a gyors segítség, hogy a hóval borított vetéstáblákról, akár hóekével, vagy más eszközzel is a havat, hacsak pásztásan is, eltakarítsa s a vetést a vad számára hozzáférhetővé tegye a vadász, úgy a rőtvadak csülkei s különösen az őzeké a takarmány után való kaparásban és keresésben mindig kisebesednek. De még az a csapás érheti a gondatlan vadtenyésztő vadászt, hogy az őzek elhúzódnak valamelyes rejtett zúgába a pagonynak s ott pusztulnak el, különösen pedig, ha sok hó esnék s eltakarná nagyon a vetéseket. A hosszantartó zord, zimankós idők alkalmával az idejekorán és elég jól történt takarmányozás és gondozott ápolás dacára a vadak között más bajok is léphetnek fel, pl: betegségek. Különösen pedig az őzet támadja meg a betegség. Az ilyen esetekben okvetlenül szükséges, hogy valamelyes keserűséget tartalmazó tápszert kínáljunk fel nekik és pedig: nyár és éger fagalyakat kérgestől, továbbá vadgesztenyét, makkot, tölgyet és nyúlszapukát,