Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

- 23 Az éger és nyárgalyak között ne véneket adjunk, mert hiszen a vénfák kérgét nem szívesen rágják, hanem fiatalos galyakat keressünk ki. Különösen szeretik a fűzek kérgét, mert ennek kérgéből nyert keserű nedvesség igen jó hatással van a vadra, és elősegíti az emésztést. Ezt a kérget nemcsak a szarvas, dámvad, és mezei nyúl fogadja szívesen, hanem az üregi nyúl is. Nagyon természetes, hogy itt ne azt értsék, hogy a galyakat mi kérgezzük le s a puszta kérget adjuk a vad elé, hanem a kérges, gyenge ágakat és galyakat, amelyeket majd a vadak maguk kérgeznek le. Nagy víztartalmú takarmányféleségek s nedvdús gumós növényféléket, mint a krumpli, répaszeletek és a csicsóka, téli időben olt, ahol a vetések teljesen nincsenek hóval fedve s még hozzáférhetők a vadnak, hacsak lehet mellőzzük, ellenben ha van repce vetés, ez már nagyon is felhasználható takarmányul. Erre

x a takarmányféleségre már reagál a vad és édes örömest keresi fel, különösen az őzek. Az őzek sokszor annyit esznek belőle, hogy emésztési zavarok is állanak be náluk. Ebből a kivételből látható, hogy a rőtvadat nem lehet egy és ugyanazon metódus szerint takarmányozni télen ót. De nemcsak a szemünk és fülünk legyen nyitva, hanem személyes meggyőződést szerezzünk arról is, vájjon hogy és miként is van ott kint a pagonyban, a torületen a vadállomány. Az etető helyeken és színekben a fácánok és foglyok részére ezen időben valamivel jobb és több szemes terményfélét, mint másod-, harmadrendű kukoricát, búzát, árpát, bükkönyt, repcét, zabot, borsót, hajdinát stb. szórunk el. A már ősszel, illetve még a nyár utolján fellisztitott gaztól és gyomtól felnycsett, kitakarított etetőszínek — félszerek alja előbb tiszta homokkal feltöltendő, a száraz homokra idei