Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

- 110 mázzuk. Ha ezeket másként nem tudnók felállítani, úgy egyszerűen három darab jó karvastagságú, 7—8 láb hosszú karót akár dróttal, akár guzszsal a közepe táján összekötünk s azután szétállítjuk a karók alsó és már előre kihegyezett végeit, miáltal azok alul és felül szétnyitott X háromszöget alkotnak, azután a szétterjesztett lábakat beverjük a földbe s a felső háromszögű nyílásba helyezzük el a kötegbe kötött szálastakarmányt. A takarmány tetejébe pedig akár lombos fenyőgalyat, akár pedig cserfa levelesgalyat rakunk. Ha van fenyő az erdőben, úgy ennek aljában készítjük el a repülő etetőt; ennek lombozata felfogja a havat is. Zabot, lóherét vagy szénát kévébe kötve rakunk a hármas villa közé, amit a fák között csatangoló őzek csakhamar feltalálnak. Mindenek felett azt ajánlom minden vadgondozónak, hogy úgy karácsony előtt gyakrabban keresse fel vadászterületét, mint máskor s tartózkodjék az esti szürkületkor ott kissé több ideig, különösen ha hó van és hozzá még holdvilág is, vagy a hajnali órákban. Köztudomású ugyanis, hogy a vadorzók sohasem keresik fel a területeket oly biztosan, mint a karácsony és újév előtt. Hiszen az ő legjobb idejük ez, mert orozva, lopva szerzett zsákmányukat az ünnepekre magas áron tudják eladni. Különösen ajánlatos erdészembernek ilyenkor az erdőben való tartózkodás, mert ott most igen nehéz napok várnak rá. Nemcsak a vadra kell most vigyázni, hanem őrködni kell kettőzött figyelemmel a karácsonyfa tolvajokra is. Éjjel és nappal bújják ezek ilyenkor az erdőt s a legszebb fácskákat vagdalják ki, sokszor egész erdősítéseket tesznek tönkre. Ott, ahol még vadorzók is vannak, akik fegyverrel dolgoznak s képesek életre-halálra menni egy-egy vadért az erdészeti személyzettel, ezek miatt az az ember, aki erdészeti szolgálatba lépett, legyen minden nap elkészülve a legrosszabbra is.