Szilárd Ferenc: Ébredés az erdőn / Budapest, Pátria, 1913. / Sz.Zs. 1642

A prevlakai kócsag

•örömömre, nem nagy távolságban sikerült egy pontot fölfedeznem, ahol a kiszállás lehetősége kínálkozott. Friss erőkkel bocsájtkoztam a habokba s a kiszemelt ponton csakugyan sikerült annyira fölkapaszkodnom, hogy a kócsagot erélyes lendülettel a sziklára földobhattam s utána magam is, most már kézzel kapaszkodva, a vizes halál réme elől magamat biztonságba helyezhettem. Aki ismeri azt az érzést, amely a vízből kikapaszkodót kíséri és érezte már azt az önsúlyt, amely ilyenkor az embernek minden tagjához tapad: az tudni fogja, hogy micsoda -erőfeszítéssel kellett nekem kimerült állapotomban azt a néhány lábnyi utat megtennem. Holtra fáradtan roskadtam a kócsag mellé s tán a megmenekülés fölött érzett örömöm sem volt nagyobb, mint az az öröm, amelylyel a kemény aziklán a meleg napfényben pihenésnek adtam elkínzott .tagjaimat. •-M 44