Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3
HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től
242 Tetrataxis. A teng-tjan-csing-i mészkő csiszolatában ezen fajnak egy függélyes metszetét találtam, a mely nem érinti a ház középüregét vagy, a mint Schwager nevezi, köldöküregét (Nabelhöhlung) és ennek következtében a méretei sem nyújtják a legnagyobb átmérők értékét. Példányomnak a magassága 0'22 mm., a szélességi átmérője pedig 0-43 mm. és így a két átmérő közötti arány 1 : 1*95. Alakom méretei kevéssé eltérnek azon méretektől, melyeket Möller közölt. Ugyanis a khinai példányoknál a két átmérő valamivel kisebb, mint a Möller oroszországi példányainál. Ha azonban tekintetbe veszszük, hogy az oroszországi példányok méretei is nagy ingadozást mutatnak, ugyanis a magasságuk 0-38 és 0-92 mm. között, a szélességi átmérő pedig 0-50 és 077 mm. között ingadozik, továbbá, ha tekintetbe veszszük ScHWAGER-nak azon megfigyeléseit, a melyeket ő a Richthofen által gyűjtött khinai és japáni anyagon észlelt: «dass unsere Exemplare im Allgemeinen etwas geringere Dimensionen besitzen, als wie die russischen», valamint azon megfigyelését, hogy a gúla alakú ház csúcsszögének (Scheitelwinkel) az értéke 8o° illetőleg 70° és iio° között változik: akkor nincs okom alakomat a Tetrataxis conica, Ehrenb.-íőI elkülöníteni. Alakomat eleinte nem mertem egész határozottan a T. conica-Yxoi számítani, mivel alakra nézve a brady-nél ábrázolt Tetrataxis conica, Ehrenb. és Tetrataxis decurrens, Brady, között áll. Mivel azonban a csúcs szögértéke (Scheitelwinkel) 105 ez nagyban megváltoztatja a szélességi átmérő nagyságát, és így természetesen a két átmérő közötti arányszámot is. Mert míg MöLLER-nél 70°—85°-ú csúcs-szög mellett az arány a magassági és szélességi átmérő között 1:1*31 és 1:1*65 között ingadozik, addig alakomnál a 105 fokos csúcs-szög mellett az arányszám 1:1*95. Alakom a Tetrataxis decurrens, BRADY-vel már csak azért sem azonosítható mivel alakomnak az alja jóval homorúbb mint a T. decurrens-é, az éle lekerekített, míg a T. decurrens-né\ éles (zugeschärft) és végre míg alakomnál a szélességi átmérő nem egészen kétszerese a magassági átmérőnek, addig a a mint ezt Brady rajzán mértem. ingadoznak Hogy lássuk miszerint mennyire néhánynak a méretét. T. decurre7is-x\é\ csaknem négyszerese, a khinai példányok, ide mellékelem Termőhely Csúcs-szög Magasság Szélesség Teng-tjan-csing 105 0 0*22 mm. 0*43 mm Sa-men-kvan... 75° 0*26 « 0*37 « Jung-csang-fu 1--0 / / 0*30 « 0*41 « • « 104° 0*2 2 « 0*36 « A magasság és szélesség közötti arány I.T95. 1 :i*46. 1:1*36. 1:1*63. Van Jung-csang-fu-ból olyan példányom is, a melynél a csúcs-szög 106 0. Termőhelye : A legelterjedtebb foramimferának mondható, a mennyiben majdnem minden mészkőben előfordul, a hol más foraminifera is van és majdnem mindenhol elég gyakori. A Jung-csang-fu-ból való foraminiferadús permo-carbon mészkőben igen sok függélyes és harántmetszetét találtam. A példányok megtartási állapota nem a legjobb, mivel a héj csak egyrétegűnek homokosnak — látszik, míg a meszes héjréteg ki van lúgozva. Szembetűnő, hogy a jung-csang-fui-hoz hasonló és foraminiferákban igen dús teng-tjancsing-i mészkőben csak egy példány metszetét találtam, mígaz Endothyra-metszetek csak úgy hemzsegnek. A sa-men-kvan-i nyeregről hozott carbon erinoida mészkőben ugyancsak egy függélyes metszetet találtam, a mely a köldök-üreget nem érinti. A santa-szhien-i fusulina mészkőben több függélyes metszetet találtam, a melyek közül egy sem éri a köldöküreget. A Pu-piao-ból való permo-carbon erinoida tartalmú mészkőben szintén több metszetet találtam Archaediscus Karreri, Brady , társaságában.
