Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

Climacammina. 243 A Tetrataxis conica, E

hrbg., az oroszországi szénmésznek mind a három szintjében előfordul, de leggyakoribb alsó szintben. Ismeretes ezenkívül Angliából, Khinából és Japánból a carbonkorú üledékekből. Tetrataxis conica, Ehrenb., var. gibba, Möller. 1879. Tetrataxis conica, Ehrenb., var. gibba, Möll.: Die Foraminiferen des russischen Kohlenkalks, p. 73, Taf. II, Fig. 4 a—c, Taf. VII, Fig. 3. A teng-tjan-csing-i mészkő csiszolataiban több metszetét találtam ezen fajnak. Az egyik metszetnél, a mely a széle felé érinti a házat és így a köldöküreg hiányzik, a csúcs-szög nagysága 95Egy másik elég jó állapotban levő példánynál a metszet már a köldöküreget is érte. Ez egyezik MöLLER-nek az oroszországi szénmészkő foraminiferáiról irott munkájában a VII. táblán adott 3. ábrával. A csúcsszög értéke itt 75a ház magassága 0-36 mm., a szélességi átmérője pedig 046 mm., a kettő közötti arány Ki'27, tehát az oroszországi típusos alak kisebb példányaival egyezik. A Jung-csang-fu-i permocarbon mészkőken is találtam egy metszetet, melynél a köldöküreg is látszik, ez szintén 046 mm. ma- gas és 046 mm. széles, de a csúcsszög csak 65°. Már az eddigiekből is látni, hogy miként a Tetrataxis conica, Ehrenb.-nél úgy ezen varietásnál sem annyira állandó a csúcsszög értéke, mint azt Möller találta, mivel nem 75

0 és 8o° között ingadozik, hanem pl. itt az első példánynál a csúcsszög 95

0, a miből látni, hogy az alak jelentékenyen laposabb is lehet és így mindég jobban és jobban megközelíti a félgömböt. Van olyan metszet is, a mely a házat a szélességi átmérő irányában szeli, tehát vízszintes (horizontális) metszet 0*27 mm. és 0"25 mm. átmérővel. Termőhelye: A teng-tjan-csing-i mészkőben több metszete fordul elő a tipusos Tetrataxis conica, Ehrbg. társaságában. A jung-csang-fu-i permo-carbon mészkőben csak egy metszetét találtam ezen varietásnak, míg a tipusnak a metszetei itt is gyakoriak. Eddig csakis a szlobodai és sznrnevai (Oroszország) alsó-szénmészből volt ismeretes. Climacammina eximia, Eichwald. i860. Textilaria eximia, Eichw.: Lethoea Rossica, p. 355, Tab. XXII, Fig. 19 a—d. 1879. Cribrostomum eximium, (Eichw.), Möller: Die Foraminiferen d. Russ. Kohlenkalks, p. 55, Tab. IV, Fig. i a—

e, Tab. VI, Fig. 2, Fig. 12 —14 és a szöveg között lévő 20. ábra. Egy metszetem van csak ezen fajból, a mely azonban teljesen tipusos. A héjnak a megtartási állapota nem a legjobb ugyan, a mennyiben a körvonalai helyenként észrevétlenül átmennek az alapanyagba, de daczára ennek a metszet jellemző külalakjából pontosan meghatározható. A ház gyorsan növekedő és eléggé hegyes, fordított pyramis alakú, a melynél a csúcs a ház középvonalától kevéssé elgörbült. Alakom teljesen egyezik MöLLER-nek a szöveg közé nyomott 20. ábrájával. A kamrák száma nem olvasható meg, miután az első kamráknak és a kezdőkamrának (primordiális kamra) a válaszfalai nem láthatók tisztán, a csiszolat pedig nem elég vékony és így a vastag rétegben fölhalmozódott bitumen anyaga annyira átüt a csiszolat alsóbb rétegéből, hogy a válaszfalaknak a körvonalait elmosódottá teszi. A mennyire a kamrák száma megolvasható, a kezdőkamrával együtt 17. A héjnak mindkét rétege elég jól látható, különösen a ház közép és felső részében, szépen látszik az is, hogy az egyes kamrák közötti válaszfalak (septák) csakis a homokos rétegből vannak fölépítve. Az üveges héjrétegen kitűnően látható annak a likacs-csatornás (porös) szerkezete. iG*