Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

238 Lingulina. ményekből a Lingulina decipiens, Schwag.A,* a melyet Schwager az indiai productus rétegekből ismertet. Schwager említ még richthoeen-nek a nagy khinai munkájában is egy Lingulina sp.-1, a melyet ő a Jang-cze-kiang mellett Khinában és Japánnak Minő nevű tartomá­nyában carbonkorú mészkőben talált. Miután azonban a talált metszetek igen eltérő ala­kúak és nagyságúak, Schwager nem biztos benne, hogy több fajjal van-e dolga vagy egy faj különböző változatával, azért minden meghatározás nélkül említi csak. Nem lehe­tetlen, hogy ScHWAGER-nek ezen alakja azonos az enyémmel. Ha alakomat a Ling. decipicns-sA összehasonlítjuk, akkor már első rátekintésre annyi eltérő sajátságot látunk, hogy határozottan új fajnak kell venni. A Ling. Széchenyii-né\, a mint a mellékelt rajzokon látható, a kamrák igen lassan növekednek, úgy hogy az egész ház sokkal karcsúbb, mint a Ling, decipiens, a melynél a kamrák hirtelenebbül nőnek és így egészben zömökebb. Alakom nagyobb, mint az indiai, mert míg az 0'032 mm. hosszú, C031 mm. szé­les és o'ooó mm. vastag — és így tehát csaknem olyan széles mint hosszú; — addig az én khinai alakom, a mely o"3 mm. hosszú és o'ió- o-22 mm. széles, csaknem még egy­szer olyan hosszú mint széles. (33. ábra.) A meszes héjú foraminiferák közül ezen Lingulina-faj jóformán az egyedüli, a melynek a héja ritkán lugozódott ki a mészkő átkristályodása alkalmával és így a víz­tiszta volta és erős fénytörése által erősen elüt a sötét alapanyagtól. A csiszolatokban több hosszmetsze­tet találtam, a melyek részben a szélességi irányban szelik át a házat, részben pedig vastagsági irányban. Ezen metszetek a nagysági méreteiket illetőleg szintén mu­tatnak bizonyos ingadozást, miként Schwa­ger-nak a khinai és japáni példányai, de korántsem akkora ezen nagyságbeli kü­lönbség, hogy e miatt a talált metszetei­met ne tekinthetném egy fajhoz tarto­zóknak, annál is inkább, mivel ilyenfokú ingadozás minden egyes foraminifera alak­nál előfordul, ha annak a különböző fej­lettségi fokon lévő példányait hasonlítjuk össze. Vékonycsiszolatoknál azonban még egy másik dologra is kell figyelnünk, hogy t. i. a foraminifera szélén és közepén át­menő szelvény, vagy egy ferde és egyenes irányban átszelt foraminifera szelvényei között ugyanazon egyednél is elég nagyok lehetnek az eltérések; mennyivel szembeötlőbb lesz tehát ezen külömbség, ha különböző fejlettségi fokon lévő egyedeknek a különböző ferdeségú metszeteit hasonlítjuk össze. Miután ezen új fajom kemény mészkőben fordul elő, csakis a metszeteit ismerem és így fölöslegesnek tartom részletesebben leírni; hanem a helyett szolgáljanak tájéko­zásul a mellékelt ábrák. A talált metszeteim többnyire fogyatékosak, a mennyiben vagy a ház alsó része, vagy a felső hiányos. A szining-fu-i carbon mészkőben talált hiányos hosszmetszetem -— a melynél a meszes héj ki van lúgozva és bitumennel áthatva 5 kamrapárból áll, melynek * W. W AAGEN : Salt-Range fossils, Vol. I, Productus limestone fossils, p. 991, Pl. CXXVIII, Fig. Ii. 33. ábra Lingulina Széche­nyii, LŐRENT., n. sp. hossz­metszet a szélesség irányá­ban. 34. ábra. Lingulina Széchenyit, LŐRENT., n. sp. hosszmetszet a vastagság irányában.

Next

/
Thumbnails
Contents