Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

Lingulina. 239 a hossza o-3 mm., a szélessége pedig o'iy mm. A nanking-vidéki carbon mészkőben talált szép metszetek közül a legnagyobb hosszmetszet o"3 mm. hosszú és o"22 mm. széles, de nem teljes, mivel az első és utolsó kamrapárok hiányoznak és mindazonáltal 8 kamrapárból áll. (33. ábra.) Van ezen lelőhelyről egy keresztmetszet is, a mely vastagsági irányban szeli át a házat, o'25 mm. hosszú és o'ii mm. vastag. (34. ábra.) Ezen utóbbi metszetekből látni, hogy a Ling. Széchenyii vastagabb, tehát egészben zömökebb, mint a lapos és széles Ling, decipiens. A sa-men-kvan-i nyeregről származó carbon mészkőben talált fogyatékos példányom o-3 mm. hosszú és o'ió mm. széles. A héja ennek is ki van lúgozva és bitumennel áthatva. Alakomnak a méretei, a mennyiben ezt közelítőleg megállapíthatom, a következő, párhuzamba állítva a Ling, decipiens-sél : Ling. Széchenyana : Ling, decipiens : Hosszúság : ... ... 3 mm. ... — ... ... C032 mm. Szélesség : ... ... o'ió—o'22 « ___ ___ ... C031 « Vastagság: ... ___ ... o'ii « ___ ... . o'ooó « A kamrák száma kb.: 10—12 ... . _ ... 7. Termőhelye : Ezen új faj, a melyet a khinai carbonkorú mészkövekben találtam, az itt ismertetett foraminifera-faunának egyik legelterjedtebb alakja, úgy hogy a Tetrataxis conica, Ehrbg.-gel együtt ezen alak mondható a legelterjedtebbnek, bár az egyes lelőhelyen nem fordul olyan nagy mennyiségben elő, mint a Tetrataxis. Mert míg némely csiszolatban a Tetrataxis-ndks 6—8 metszete is elő szokott fordulni, addig a Lingulina Széchenyii, Lörent.-nek csak 1 — 2 metszete. A legszebb meszes-héjú példányokat a nanking-i carbon mészkőben találtam Fusulina Richthofeni, Schwag. társaságában. A santa-szhien-i fusulina-mészkőben 2 Fusulina sp. ind. társaságában; a Kjen-csuan-csou és Nyu-ke közötti nyeregről származó permo-carbon mészkőben pedig Schwagerina craticulifera, Schwag. társaságában fordul elő. Előfordul még a szining-fu-i carbon mészkőben is egy Fusulina sp. társaságában és a sa-men-kvan-i nyeregről származó carbon mészkőben. Ezen fajt kiváló tudósunk és meczenásunknak, a nagyhorderejű kelet-ázsiai expeditio szervezőjének és költségei fedezőjének sárvári és felsővidéki gróf Széchenyii Béla dr. úrnak, a Magy. Tud. Akadémia tiszteleti tagjának ajánlom mély tisztelettel. IJngulina Nankingensis, Lörent., n. sp. A mint említettem, Schwager a Jang-cze-kiang melléki carbonkorú mészkőben több Lingulina-metszetet talált, a melyeket azonban daczára annak, hogy alakra nézve sokban eltérnek egymástól, nem mert eltérő fajok gyanánt leírni; mivel a különböző irányú metszetek annyira egyeznek, de viszont annyira különböznek is egymástól, hogy az egymástól távol álló alakok között többé-kevésbbé átmeneteket képeznek. Ugyanezen eset fordul elő az általam átvizsgált kőzetekben is, így pl.: az előbb leírt és 33. és 34. ábrában közölt két Lingulina Széchenyii, Lörent. is talán elkülöníthető lenne egymástól, de én mégis egy fajnak, de két különböző nagyságú egyéntől származó és különböző irányú metszetnek tartom. Eleinte az itt leírandó L. Nankingensis -1 is hajlandó lettem volna a L. Széchenyiivel azonosítani, de miután tüzetesebb tanulmány tárgyává tettem, czélszerűnek láttam ettől elkülöníteni. Nagyságra nézve nem sokban különbözik a L. Széchenyiétől, mert 0^27 mm. magas és C125 mm. széles. A külalakra nézve már sokban eltérnek egymástól, mert míg a L. Nankingensis háza alul és felül megszűkülő, tehát orsó-alakú; addig a L. Széchenyii