Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

Lingulina. 237 csak a fogyatékos megtartási állapot idézi azt elő, hogy homokos héjúnak látszik. Valószínűleg ugyanezen eset ejtette tévedésbe Brad Y-t is. MöLLER-nek ezen helyreigazító megfigyelése következtében megváltozik most már természetesen a Nodosinella-nem rendszertani helyzete is, amennyiben nem lehet most már Brady nyomán a homokos vagy agglutinált héjú Lituolidae-k családjába beosztani, hanem kénytelen vagyok a meszes héjú Lagenidae-k családjába venni és közvetlenül a Nodosaria-nem után tárgyalni, miután attól leginkább csakis a héjnak durvábban lukacsos (porosus) volta által tér el. A csőalakú, vagy mint Brady nevezi «Nodosaria-alakú» ház egyenes, a mely csak az alsó végén görbül meg kevéssé. Négy gyengén domború oldalú kamrából áll, a melyek közül az első és utolsó valamivel nagyobb a másik kettőnél. A kamrák közötti nyílások csaknem olyan szélesek mint az egész belső üreg átmérője, mivel a kamrák közötti válaszfalak (septa) igen kevéssé vannak kifejlődve. A ház külső oldalán a belső kamraválaszfalaknak (septa) megfelelőleg elég erős varratvonalak (sutura) láthatók. Mérete : 0^69 mm. hosszú és o-ió mm. vastag. Ezek azok a főbb jellegek, a melyeket ezen fajra nézve szükségesnek láttam följegyezni, bár az ábra pótol minden leírást. Alakom nagyságra nézve egyezik az oroszországi fajokkal Alakra nézve az oroszországi szénmészből ismert Nodosinella Lahuseni, Möll. és A

7, tenuis, Möll. között áll, azonban egyikkel sem azonosítható. A kamrák számát illetőleg alakom a N. tenuis-hez áll közelebb, mivel ez 3—4 kamrából áll, míg a A

7". Lahuseni 8 —9-ből; a kamrák alakját illetőleg azonban már a N. Lahuseni-hez hajlik jobban, mivel a kamrái zömökebbek és valamivel domborúbb oldalúak mint a A

r. tenuis-nél, a hol a kamrák hosszúra nyúltak 32- ábra. Nodosinella és lapos oldalúak. A kamrák válaszfalait illetőleg alakom ismét a sw

lP

l

ßx, LORENT , n. sp hosszmetszet xY. tenuis-hez áll közelebb, a mennyiben a kamrák közötti közlekedést létesítő nyílások olyan nagyok, hogy a kamraválaszfal csak mint egy keskeny gyűrű jelenik meg a ház belső falán, míg a N. Lahuseni-wäX ezen válaszfalak sokkal erőteljesebb kifejlődésűek, mivel sokkal kisebb nyílással vannak átfúrva. Alakomnál a ház végén lévő nyílás valószínűleg kisebb mint az egyes kamrák közötti, mert nem esett bele a metszetbe, holott a metszet nem ferde és a kamrák közötti nyílásokat mégis szeli. Alakom hossza 0^69 mm., a vastagsága o-i6 mm., a kettő közötti arány 4-31:1, míg a N. tenuis 1 mm. hosszú és ugyancsak o'i6 mm. vastag, a kettő közötti arány pedig 6 23 : I. Alakom tehát a N. tenuis-\\ez áll a legközelebb, de mivel általában zömökebb ; a kamrák rövidebbek és domborúbb oldalúak, a kamraválaszfalakon lévő nyílás pedig még nagyobb minta A

T. tenuis-nél, alakomat minden esetre új fajnak kell venni és mivel a ház igen egyszerű szerkezetű N. simplex-nek nevezem. Termőhelye: Csak egyetlen egy metszetet találtam a teng-tjan-csing-i közép-carbon időszakbeli foraminifera dús mészkőben Fusulina cylindrica, Fisch., társaságában. Fingul ina Széchenyii, Lőrent. n. sp. A nankingi dombokról származó carbon mészkőben találtam olyan víztiszta, erős fény törésű, meszes héjjal biró foraminiferának a metszeteit, a melyeket csakis Lingulinanak vehetek. Később több khinai carbonkorú mészkőben is megtaláltam. Eddig csak egy biztosan meghatározott Lingulina-fajt ismerek a palaeozoos képződ-