Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

234 Spirillina. Termőhelye : Ezen faj eddig kizárólag Kiszelovszk közeléből, az Uraiból volt ismeretes a szénmészből ; én most a Lóczy által gyűjtött anyag alapján kimutathatom, hogy e faj a khinai carbonkorú mészköveknek egyik leggyakoribb alakja. Előfordul a jung-csang-fu-i permo-carbon, a teng-tjan-csing-i és santa-szhien-i fusulina mészkövekben. Ezen mészkövekben majdnem mindegyikben megtaláltam a fajnak több hosszmetszetét is. Spirillina chinensis, Lörent. n. sp. Az itt közlött faunámnak egyik legérdekesebb alakja, a melyet azonban az eddig ismert Spirillina-V. egyikével sem azonosíthatok. Ezt szintén csak metszetekből ismerem, miként a többi alakot, a melyek azonban annyira jellegzetesek, hogy minden kétséget kizárólag új fajnak kell vennem. A kőzet átkristályodása alkalmával a benne lévő foraminiferák kilugozódtak és így a héjnak a meszes volta ezen alakomnál sem látható, hanem miután a bitumen erősen áthatotta, a héj itt is — miként ezt a legtöbb meszes héjú foraminiferánál említettem — homokosnak látszik. N Alakom általában elég vastag héjú négy kanyarulatból áll, a melyek közül az első három teljesen involut és csak az utolsó a negyedik evolut, de a varratvonal itt is gyenge 28. ábra 29. ábra. 26—29. ábra. A Spirillina chinensis, LÖRENT. n. sp. keresztmetszete. s így külsőleg a negyedik kanyarulat is alig különül el a többitől. A ház alsó és felső része csaknem teljesen párhuzamos, mint a Sp. irregularis, MöLL.-nél, csak felül gyengén homorú, néha azonban az alsó oldal is homorú, de ez ritkán fordul elő és akkor is olyan csekély ezen homorúság, hogy alig vehető észre. A Sp. chinensis legközelebb áll a három kanyarulatból álló Sp. discoida, Möll.lrnz,

1 attól csak annyiban tér el, hogy még a discoidca alul és felül mély köldökkel van ellátva, addig a chinensis-nél ezen erős köldökök hiányoznak, hanem a mint említettem, felül gyengén homorú és ritkán alul is, de ezen homorulat még a felsőnél is gyengébb. A Sp. chinensis ezen eltérő sajátságait illetőleg közeledik a Sp. (Trochammina) pusilla Gem.-hoz,

2 ettől azonban lényegesen eltér, mert a Sp. pusilla-nz\ — a mint ezt a Brady rajzából látni lehet - a kezdő kanyarulatok igen szabálytalan elhelyeződésűek és csak az utolsók helyezkednek el szabályosabban, de ezeknek elhelyeződése sem teljesen szabályos. A S. pusilla 5 vagy 6, a S. discoidca 3, míg a S. chinensis 4 kanyarulatból áll. A S. pusilla varratvonalai alul elég erősek, míg felül gyengék, de azért különösen az utolsó kanyarulatnál jól láthatók, jobban mint a S. chinensis-né\. 1 MÖLLER : Die Foraminiferen des Russischen Kohlenkalks, p. 29, Fig. 9. 2 BRADY : A Monograph of Carboniferous and Permian Foraminifera, 1876. Tab. XII, Fig. 8.