Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

Nodosaria. 235 Uj alakom minden tekintetben a Sp. pusilla és Sp. discoidca között áll, a mennyiben a Sp. discoidca 3 kanyarulatból áll, a melyek teljesen involutak ; a 5. chincnsis 4-ből, a melyek közül azonban az első három involut, míg az utolsó evolut; a S. pusilla 5 vagy 6 kanyarulata közül pedig a fele involut, a másik fele evolut. A S. discoidca alul és felül erős köldökkel van ellátva, a 5. chinensis-né 1 mindkét köldök hiányzik miként a 5/k pusillanál is, de míg a 5. chincnsis felül kissé homorú és nagyritkán alul is, addig a Sp. pusilla rajzán, ezen homorúság nem látható, hanem az alsó és felső oldala párhuzamos, vagy a felső igen kevéssé domború. Hogy a három faj nagyságbeli viszonyait összehasonlíthassuk, közlöm ide mellékelve a méreteket és a méretek közötti arányszámot. Sp. discoidca: Átmérő o'5 mm., vastagság C25 mm., a kettő közötti arány 2 : 1. Sp. chincnsis : Sp. pusilla: °'

25 C27 °'34 °'34 0'12 005 o'o8 o'o7 0-07 0.10 07 3*3 4" 2 4-8 3*4 17 Ebből látni, hogy a legzömökebb Sp. pusilla, B

rady és a legkarcsúbb a Sp. chincnsis, Lörent. Termőhelye: A jung-csang-fu-i permo-earbon mészkőben elég gyakori, de eddig kizárólag innen ismeretes, miután más khinai mészkőben még nem találtam meg. LAGENIDAE. Nodosaria (

Dentalina) 11. sp.? Két Dcntalina hosszmetszetet találtam, a melyek elég jó megtartási állapotra vallanak, de egyik sem nyújtja az alaknak teljes képét, mivel ferdén szelték át a házat és így természetesen különböző hosszúságúak is. így míg az egyiknél 7 vagy 8, addig a másiknál 10 vagy 11 kamra látható, természetes hogy annál, a mely nagyobb szög alatt szelte keresztül a házat kevesebb, míg a hol azt kisebb szög alatt szeli, több kamra látható. A kamrák számát nem lehet egész pontosan megállapítani, mivel az első kis kamrák válaszfalai már összeolvadnak az alapanyaggal. Az egyik példány o'2 mm. hosszú és 7 vagy 8 kamrából áll, míg a másik 0-35 mm. hosszú és 10 vagy 11 kamrából áll. Hogy ezen nagyságbeli különbség tényleg arra vezethető vissza, hogy a metszet ferde, legjobban igazolja a fénytörésbeli külömbség, mivel a héj az egyik helyen átlátszóbb, máshol ismét kevésbbé átlátszó. A metszeteim középtájt szelik át a házat és így — miként az ábrákon is föl van tüntetve — több kamránál igen szépen látni a kamrák közötti nyílást. Hogy a kamrák közötti nyílások nem látszanak minden kamra metszeténél, annak az az oka, hogy a ház gyengén görbült és hogy a metszetek különben sem érték a házat a hossztengelylyel párhuzamosan. Az eddig ismertetett palaeozoos korú Dentalinák közül az angolországi permből ismert Dentalina multicostata, ü'Orb * az, a mely alakomhoz a legközelebb áll, de alakomat ezzel sem merem azonosítani, mert míg a D. multicostata-nil minden kamra egyenlő, * B

RADY: A Monogr. of. Carb. and Perm. Foraminifera, p. 129, Taf. X, Fig. 19.