Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

Spirillina. 233 szögletessé teszik a kanyarulatokat és így élesen elkülönítik a társaságában előforduló kisebb Spirillin«- faj o k t ó 1. Az átmérők itt 0'4és0'48 mm. Termőhelye : A jung-csang-fu-i foraminifera dús permo-carbon mészkőben nem épen gyakori, mert csak két metszetét találtam az egyik csiszolatban, míg a többi 7 csiszolatban egyáltalában nem fordul elő. Eddig csakis az oroszországi szénmészből volt ismeretes Tula kormányzóságból. A khinai lelőhelyemen ezen érdekes faj társaságában előfordulnak még a következő alakok: Fusulina sp., F'usidinelia Struvii, Möll., Tetrataxis conica, Ehrbg., Spirilliná-k, Endothyrák stb. Spirillina irregularis, Möller. 1879. Spirillina irregularis, Möll.: Die Foraminiferen des Russischen Kohlenkalks, p. 29, a szöveg közé nyomott 8 ábra. Ezen faj eddig szintén csakis az oroszországi (Ural) szénmészből volt ismeretes és most Lóczy gyűjtései alapján Khinának több pontjáról kimutatható. Sokkal gyakoribb és elterjedtebb faj, mint a Sp. subangidata, Möli.., mert úgy a jung-csang-fu-i permo-carbon és a teng-tjan-csing-i közép-carbon mészben miként a san-ta-szhien-i fusulina mészkőben gyakoriak a harántmetszetei. De míg a héj maga a jung-csang-fu-i és teng-tjan-csing-i mészkőben lévő példányoknál többnyire szintén ki van lúgozva és bitumennel áthatva, mint az imént említett Sp. subangidata, MöLL.-nél; addig a santa-szhien-i mészkőben e meszes héj igen jól meg van őrizve és így az erős fénytöréséről könnyen fölismerhető, annál is inkább, mivel a különben színtelen héj élesen elkülönül a körülvevő barnásszürke mészkőtől. Ha a héj anyaga nincs is kellőleg megőrizve, még akkor is igen könnyen felismerhető a jellegzetes külalakjáról. A teng-tjan-csing-i mészkőben is van egy olyan metszet az egyik csiszolatban, a melynél a héj üveges volta az erős fénytörésével és víztiszta színével élesen elkülönül a sötét alapanyagtól. Itt a harántmetszet mellett látható még egy üveges héjú példánynak a hosszmetszete is. A kezdőkamra vagy középsőkamra és annak az elhelyeződése a legtöbb metszeten nem látszik tisztán, daczára annak, hogy a legtöbb metszet középtájt éri a házat; azonban a jellemző külalak, a csaknem párhuzamos oldalak, a duzzadt középrészszel és különösen a szabálytalanul növekedő és elhelyeződésü kanyarulatok kitűnően jellemzik ezen khinai alakokat is. A felületen a varratvonalak igen gyengék és így a kanyarulatok megközelítőleg sem különülnek el egymástól annyira mint a Sp. plana, MöLL.-nél. A santa-szhien-i példánynál, a mely szintén középen van átszelve, látható a kezdőkamra is, valamint a kanyarulatoknak szabálytalan elhelyeződése; átmérője o'ió mm., a vastagsága pedig 0'05 mm., tehát jóval kisebb mint az oroszországi példányok, de azért teljesen typusos. A khinai alakok egyáltalában valamivel kisebbek mint az oroszországiak, mert míg az oroszországi példányok átmérője Möller mérése szerint 0 46 mm., a vastagsága pedig o'ii mm., addig a khinai alakoknál — a mint ezt az alábbi méretekből látni fogjuk az átmérő o'ió és o'28 mm. között, a vastagság pedig 0^05 és 0 07 mm. között változik. Néhány khinai példánynak a mérete a következő: Ezen nagyságbeli külömbség arra vezethető vissza, hogy az oroszországi példányok 6, míg a khinaiak csak 5 kanyarulatból állanak, a héj vastagsága egyező az orosz példányokéval. A héj likacsainak a csatornáit a san-ta-szhien-i jó megtartású példánynál sem lehet tanulmányozni, mivel a metszet nem elég vékony. 0"i6- 0'05 mm. o"i8—o"o6 « 0T9—0'07 « 0^24- -o oó, 0-25 o-o6, 0-28—o-o6.