Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3
HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től
2 12 Közetek mikroszkopikus leírása. latban vizsgáljuk ezen fonalakat, akkor kitűnik, hogy alga-fonalakkal van dolgunk, a melyek helyenkint teljesen átkristályodtak és így a légbeliek hatásának kitett felületen nagyobb ellentállást tanúsítanak, mint magának a kőzetnek az alapanyaga. A vékonycsiszolatban látni, hogy ezen kőzet nem annyira egyöntetű, mint az ember hinné, hanem helyenkint durván, máshol ismét igen finoman kristályos ; de vannak ismét olyan helyek is, a hol a kőzet alig van átkristályodva s ilyen helyen márgásnak látszik. A pigment szemcsék alakjában van eloszolva, néha azonban olyan módon csoportosulnak, hogy szerves eredetű metszetekre emlékeztetnek. A szerves eredetű zárványokat tekintve, gazdagabbnak mondható, mint ezt Sch wag. leírása után következtetni lehetne. A légbeliek hatásának kitett felületen látható crinoida kocsány és nyéltagoknak a metszetei a vékonycsiszolatokban is igen szépen láthatók. Helyenkint alga-fonalak is nagy mennyiségben lépnek föl. Néhány Fnsnlina metszetet is találtam, részben hossz-, részben kereszt-metszetet, a melyeket én is, miként S chwager, csakis Fns. japonica, GüMB.-nak határozhatok meg. Feltűnő, hogy itt a Fnsnlinák aránylag igen gyéren fordulnak elő, holott többnyire tömegesen szoktak előfordulni. A foraminiferák közül előfordúl még a Spirillina plana, MÖLL., is, a melyet az összes khinai mészkő közül egyedül itt találtam. Az egyik csiszolatban találtam még egy szép Fenestclla sp. metszetet is. Végül van még a Spir. plana társaságában, de máshol is olyan sajátos metszet, a melyet a Palaeoaplysina, Krotow 1 szivacshoz vagyok hajlandó számítani. Ezen kőzetet a faunája alapján határozottan c<77Á>o;zkorúnak kell tartanom. ii. Közép-carbon mészagyagpala és concretiós mészgumók a Tcngtjan-csing-\ kőszénbányából. (Kan-szu tart.) 2 «Ezen kőzetből egy egész sorozat próbát kaptam megvizsgálásra, a melyeknél azt várná az ember, hogy a helyenkint tömegesen föllépő nagyobb kövületek analógiájára a velők együtt előforduló foraminiferák is hasonló módon lesznek megőrizve. Részben bebizonyul ezen föltevés, ha mindjárt nem is a várt mértékben. A feltárásnak a nagyobb kövületek alapján elkülönített alsó- és felső-kövület termő rétegét a foraminiferák alapján nem lehet kellőleg megkülönböztetni, és miután az általános kőzet mineműségét illetőleg is sokszoros az átmenet, elhatároztam, hogy ezen kőzetpróbákat együtt tárgyalom. Ezen lelőhely kőzetei általában tömöttek és finom szemcséjüek, különösen ráiillik e jellemzés a felső réteg (d) agyagos mészgumóira és az alsó (e) márgás mészkövekre, legkevésbbé pedig a felső sötétebb, erősebben agyagos réteg (d) kőzeteire. Az előbbiek tele vannak még brachiopoda töredékekkel és kis gastropodákkal, a melyekkel együtt kevés Fnsnlina, Fnsnlinclla, Climacammina stb. fordul még elő. Ehhez járul még az olyan jó megtartási állapot is, a minő ilyen, régi rétegekben meglepő. Hogy azonban az ellentét sem hiányozzék, a kőzet más helyein foraminiferákat csak nagyritkán találni még ott is, a hol a brachiopodák soha sem hiányoznak. Mindamellett kérdéses marad, hogy azon agyagos rétegekben nagyobb mennyiségben fordulnak-e elő a foraminiferák, a melyekbe a gumós concretiók vannak beágyazva, ebből nem hoztak anyagot, talán azért, mert nagyobb kövületek nein fordulnak benne elő. Górcső alatt tekintve, éppen az alsó márgás rétegek (e) tűnnek fel olyanoknak, mint a melyek átkristályodás következtében jobban megváltoztak, ezek részben bitumenes anyag1 P. K ROTOW. Geologische Forschungen in den Gebieten von Tscherdyn und Ssolikamsk. Mémoires du comité géologique, Vol. VI, p. 549 , St. Pétervár, 1888. 2 Vesd össze az I. köt. 495 (187). lapjával.