Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

Közép-carbon mészkő Teng-tjan-csing-ről. 2 I I gal vannak keveredve. Ezen bitumenes anyag itt-ott nem ritkán mohaalakú testekké egyesülve, a nagyobb erős ikerrovátkák által jellegzett mészpát csoportok közé nyomulnak. Itt a zárványok körvonalai is többnyire elmosódottak, míg ellenben a felső réteg concretiós részeiben nem ritkán szokatlan élességgel jelennek meg, és éppen ezért a szövet részletei is, mint például a héj pórusai nagyon jól megkülönböztethetők. Különösen ki kell emelnem ezenkívül egy csaknem agyagos fekvetet (Lage) a felső (d) rétegekből, a melynek az egész külsejéből ítélve, sok foraminiferát kellene tartalmaznia, de daczára a többszöri és többféleképpen eszközölt átvizsgálásnak egyetlen példányát sem találtam és az ostracodákból is csak néhány teljesen fogyatékos töredéket. Az olyannyira agyagos kőzet, mely a vízben szétázik, egészen tele van brachiopoda héj-töredékekkel ; a górcsövi vizsgálatnál ezeknek vékony harántmetszeteit találni, melyek oly nagy mennyiségben vannak az alapanyaggal elegyedve, hogy ennek egy jelentékeny részét képezik Lehet, hogy a foraminiferák fellépését éppen ez akadályozta meg.» ScHWAGER-nak ezen megfigyeléseihez még a következőket fűzöm. A felső szintbe tartozó Prodnctus semireticzdatus, Mart. és egyéb brachiopodákban bővelkedő agyagos réteget én is iparkodtam mindenképpen vizsgálni, hogy foraminiferát találjak benne, de nem sikerült. Csiszolatot igen nehéz volt belőle készíteni, miután nagyon puha ; bár a csiszolat vastag, annyit sikerült megállapítanom, hogy foraminifera nincs benne. Azután szétáztattam vízben és iszapoltam, de így is csak brachiopoda héjtöredékeket és tüskéket találtam benne. Azon sötétszürke márgás mészkövet is átvizsgáltam, a melyet S

chwager az alsó rétegből * említ, mint brachiopoda, gasteropoda, Fusulina, Fusulinella és Climacammina tartalmú réteget. Több csiszolatot készítettem, a melyekből kitűnt, hogy az általam átvizsgált khinai kőzetek között ez zárja magába a leggazdagabb faunát. S

chwager is azt írja ezen kőzetről a Lóczy tanár úrhoz 1883 márczius 13-án intézett levelében : «. . . sind natürlich die Fusulinen-Schichten von Teng-tjan-csing die reichhaltigsten». Már a törési felületen, vagy a légbeliek hatásának kitett felületen szabadszemmel is egy elég gazdag faunát látunk. így igen gyakoriak a brachiopodák, a többek között a Spirifcr Mosquensis, F

isch., ritkábban látni fusulinákat, crinoida kocsány- vagy nyéltagokat és kis gastropodákat is. Ezen gazdag makrofaunát látva, a legnagyobb reménynyel fogtam a vékonycsiszolatok vizsgálásához és nem csalódtam, mert a górcsövi képben csak úgy hemzsegnek a szerves eredetű zárványok metszetei. A brachiopoda héjmetszeteken kívül látni kis gastropodáknak a metszeteit is, valamint olyan metszeteket, a melyeket csakis bryozoáknak tekinthetek ; leggyakoriabbak azonban a foraminifera metszetek. Egyéb foraminifera között elszórva sok tusulinának a hossz- és harántmetszetét találtam, a melyeket a méretek alapján Fusulina cylindrica, F

isch.-nak határoztam meg, miként ezt ezen értekezésem másik felében közölni is fogom. Előfordúlnak még a Fusulinella Lóczyi, Lőrent., nov. sp., Archaediscus Karreri, B

rady, Spirillina irregularis^ M

öll., Tetrataxis conica E

hrbg., Tetrataxis conic a. Ehrbg., var. gibba, Moll., Climacammina eximia, B

rady, Climacammina cfr. communis, Möll., Valvulina cfr. bidloidcs, B

rady., Bradyina rotula, Eichw., Enclothyra cfr. crass a. B

rady., Endothyra sp. indet. és Nodosinclla simplex, Lőrent., nov. sp. Az egyes foraminiferák megtartási állapota igen különböző ; a fusulina-héjak pl. olyan jól vannak megőrizve, hogy egész pontos méréseket végezhettem rajtok, míg a kisebb foraminiferák legnagyobb részének a héjjá több-kevesebb változáson ment át. Mert pl. a mészhéjú foraminiferák legnagyobb részénél a meszes héj ki van lúgozva és bitumennel annyira áthatva, hogy homokos héjúnak látszanak. így a Tetrataxis conica, Ehrbg.-nál többnyire csakis a homokos héjréteg van meg, mig meszes réteg ki van lúgozva, ugyanezen eset ford ül elő némely Climacammina * e) alsó-, d) felső réteg; id. helyen.