Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

Alaktan. 71 pl. tam. tasei — magy. tcs-t (täit), tam. kai = kéz (és káz), finn käde (nom. käsi). A finn viide, lapp vitta, permi vit és t.-tat. GA, pes nagyon-nagyon a persa-sanscrit pang peng (5) szláv, piet szók kopott alakjainak látszanak. 6. A magyar //r?/, permi kvati, lapp ^«/Az stb. nyelvészetileg összehozható a Tam.féle aru, (tehát zzr/zz) alakokkal, ezeket /f-t vesztetteknek tartva. Azonban lehetséges, hogy a persa-sanscrit sas, ses szónak sattu romlott alakjából vagy a szláv se sty (hat) számnévből származtak ; Y-ből h lesz és lett nemcsak az árya nyelvek terén, hanem még a turánságban is, pl. magy. szőke —hőke és mongol sughon = buryát, hughon, hón (hónalj), a tatár meg a //-ból k-t csinál, pl. arab hazret — kadret. 7. A magyar het, hét, ha nem a persa hcft, hefta vagy romlott sanserit satta testvére : akkor lehet, hogy a török yedi (cf. fehér — fejér)-vel együtt a telengu yedn (7) által dél-indiai gyökü. Azonban látva az osztják tábet (7) vogul összevont sát alakokat, lehetetlen a sanserit saptam-ra nem gondolni. A lapp ciccce, finn seitsemän, permi sizim igen-igen húznak a szláv «sediem» alakhoz. 8. A tamul en (8) szónak jelentése «szám», tehát egyszerű, míg a telengu yenimidi és tulu yen-ma éppen olyan összetétel, mint a permi kökya-mis, lapp gau-tse, finn kahdeksan (duo-de-decem) szók az éjszaki turáni nyelvekben. A permi szó utórésze a mis meg a Tam.-féle midi, ma a török yi-gir-mi (2 x 10) és alt-mis (6 x 10) és yet-mis (7 x 10) szók utórészében látható mi, mis, mis (10) szónak testvérei. 9. A kilencz mind az éjszaki, mind a déli turáni nyelvekben összetétel által van kifejezve. De a míg a lap ov-tse, finn yhde-ksän, permi ök-m'ts stb. szók jelentése «unde-decem»: addig a dél-indiai nyelvekben, sőt még az osztják nyelvben is az összetétnek jelentése «nagy, öreg vagy vén tiz», pl. osztják ár-yong (öreg vagy nagy tiz), Tamul 011-bán, Tulu wor-m-ba, tom-midi (nagy, öreg, régi tiz) minthogy az on, tom-wäd eredeti alakja tol, tol, a mely alak a tol-nűTu, tonnűYu — osztják ár sót (öreg, régi száz = 90) stb.-ben látható. Ezért a magyar kilen-cz aligha «külön-tiz» jelentéssel birt, a mi tulajdonkép semmi jelentés. Lásd nézetemet a tamul számoknál. 10. A tiz-re a Tamul-féle nyelvekben a következő alakok vannak : pan, pán, pon, pa, va, ma, padu, midi vagy midi, a melyeket Dr. GUNDERT a sanserit panca (öt) szóvá' rokon pankti-ból akar kicsavarni. Az alakokra nézve még talán megjárná az erőlködés, de azt már nehéz érteni, hogy ha már kölcsönözni kellett, miért nem vették a kész szót dasan-t (tiz, tamul kiejtés szerint tasan), a mint tette az űráon, khond stb.? Hogy a permi das (tiz), magyar tiz és török tuz (o-tuz pro ücs-tuz = 3 x 10), a szláv desat, sanserit dasan számmal egyeredetűek, azon csak az elfogult kételkedhetik. A tamul pan, tuda pon stb.-nek társai a vogul pan, magyar van, ven (hat-van, het-ven), török on; on, en, an, ostják y-ong és mongol ar-ban (10), a mely a tamul oru-bán (egy tiz = io)-nak szakasztott mása. A telengu midi {yeni-midi — 8)-t a padi szó változatának tartják, a mit én a föntebbi rokonságánál fogva nem fogadhatok el s inkább a midi (fönt, magas) szóval tartok egynek, mert a gyermeki korban a 10 már magas, felső szám. A lapp loge, lokke, vogul lau, lu (10), vagy a tamul alagu (szám) szóra, vagy a sanserit laksa (szám, nagy szám, százezer) romlott lakka alakjára volna visszanyomozható. 100. A tamul nüVu, tulu nűdu, a tör.-tat. y-iiz, syiir eredetije, mert a tamul kezdő n a jy-vel váltakozik, pl. sanserit yugam — tam. nugam. A magyar sáz, ostják sót, finn sala, vogul sat, lapp cüötte, permi syo stb., a szláv sot, a persa sad, sanserit sata (száz) szóktól nem választhatók el. Érdekes a dél-indiai űráon pance kuri (5 x 20 = 100) és khond pancekodi (5 x 20 = 100), mert az elsőnek a kuri (20) része a mongol khorin (20), a másodiknak kodi-)2i pedig a magyar húsz (cf. tamul kódi, vingt, vingtaine), vogul kus, permi kiz stb.-nek eredetije.