Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

I 10 Második rész. IOOO. A tamul áyiram, ásir-am (ezer) szót a sanserit sahasra (ezer) szóból csavarták ki s ha úgy, tagadhatni-e, hogy a magyar ezer (ázer), permi syurs, drávida tulu sár a stb. nem a persa hazar, hezar, sanserit sahasra szókból valók csak azért, mert a vogul satar (ezer) szóban a t eredetibb, mint a z, s. Hát talán a finn tuhatta (ezer) eredetibb, mint a szláv tisiac (deh-sad 10 x ioo) vagy serit, sahasra (ezer). Azok, a kik csupa számításból tagadni akarják, hogy az éjszaki turáni nyelvek föntebbi számszavai szláv-pcrsa-sanscrit eredetűek, turániaknak tartva azokat, mondják meg, honnan vették éppen az éjszaki turáni nyelvek az ilyen logicát «duo-de-decem, un-dedecem» vagy azt, a mely szerint a finnben a magyar tiz-cn-kettö, török on-iki, tamul pad-in-iru sor helyett kaksi toista-kymmentá (duo secundoe decadis = duodecem), az ostjákban pedig kát khat-yong (duo duae decades =12) áll? Vagy talán ez volt az eredeti turáni számításmód ? Ezt nem turáni emberrel elhitethetik ugyan, de turánival soha ! 25. §. A NÉVMÁSOK (PEYARUKKUPPIRADISOL). AJ A személyes névmások (Ida-soil vagy művida ppeyar tkp. helyszó vagy három helynév). i-ső személy (,tanmei, magasság). Egyes. Többes. I. Nom. yán, nán (én), \yám, 11am (mi, Inclusive).* Xyángal, nángal (mink, Exclusive). 2. Obi. cn, em, nam, eiigal (Exclusive). 3Gen. jen, cn-udeiya, em, emm-udeiya, namm-udeiya, 3Gen. \en-adu

, ena, (vagy emadu, namadu, engal-uderva) 4Dat. \eii-a-kku

, emakku

, namakku, 4Dat. I (e-Y-ku J, (engalukku J

. Acc. f ennnei

, nammei, 5Acc. eiin-ci, I ' ' 1 ( cngaleiJ

. 6. Locat. enn-il, emm-il

, namm-il. 7Instr. enn-ál, emmál, namm-ál. 8. Com. enn-ódu, emm-ődu, namm-ódu. 2-ik személy (munnilci, tkp. a beszélő előtt álló). Egyes. 1. Nom. 2. Obi. 3. Génit. 4. Dat. 5. Acc. 6. Loc. ni, nin, nn, 111111, \u1i1i-udeiya, \1ii1i-adu, nunadu, \nin-a-kku (nirkuJ, \uii-a-kku (uVkuJ, piinn-ci, unn-ei, \1iu1i1i-ei, 11Í1111-ÍI, unn-il, Többes. niy-ir, nivir, nir, ningal. 1111m, um. numm-udeiya, umm-udei-ya, num-adu, unt-adu. num-akku, umakku. iiumm-ei, umm-ei. numm-il, umm-il. * J

egy

z

ct- A tamul a mandsu, mongol s más nyelvek módjára a többes személyes névmásnál Inclusivus és Exclusivus alakot különböztet meg, amaz a beszélő és hallgató pártját is magában foglalja, emez pedig a hallgató pártját kizárja. Ki tudja a magyar mi, mű és mink, műnk közt nem volt-e ilyen különbség ?!