Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

al 324 Szótár. tetű (= tátii, tetv-ez). Tam. 'ötiu-kunsu (petits poux ; ottus'attacher, se coller, cf. tottu- s'attacher, se coller, infecter etc.). teve (= täva). Osm. dcve, k.-tat. döjii, mong. tcmé, man. temen (Cameel ; temege coko StraussVogel). Minthogy tudvalevőleg teve = «pup, domb, hegy», a föntebbi szókhoz tartozik a tam. timi-l (bosse du garrot des boeufs iridiens). A sőg-am (chameau) a sóg-ei (tumeur, en Hure) szóval egy-gyökü. Az ottagam (chameau) szó valószínűleg a-t-ta-gam helyett áll, s a mong. stb. tak (Hügel, Berg) szóhoz tartozik. te (tö isJ teg-nap (ten-nap pro teg-nap s így a t.-tat. tön, tiin éj szóval semmi köze). Minthogy e szó rég. tege, tege-tt volt, sem a perzsa dig (heri), sem a segg (far-) szóval nem lehet speculálni, hanem a mong. tege (ama), k.-tat. tege (ama bizonyos) mutató szókkal egynek kell venni, tem- = töm-. teng- (teng-őd-ik : teng, leng || tenget). Tam. i. tayangu- (vaciller, étre agité, inquiet, desolé, épuisé etc.) ; 2. tiyangu (s'agiter, se troubler, se décourager, étre dans le perplexité) ; 3. téiigu- (se troubler, se déconcerter, se ralentir, devenir stagnant), teng-el (tüng-öly: osm. dingi/, mong. teiigel-ik Wagenachse, man. temun, ten id.), 1. töngöly. tenger. Tam. ta-ra-iigar (mer, Hot, vague, cf. tir-angu-, se rider, tir-ei-, se rider, onduler etc., tirei «vague, Hot»), tepen (tepeny-eg, tep-en-ke, szék. = terpe, törpe). Ezen alak a k.-tat. tübän (alacsony, terpe) szóval együtt a te-r-pe olyan r-telen alakja, mint pl. tam. távú pro tárl-vu. ter-pe (törpe szék. alacsony, kicsi: törp-ül stb.). A tam. tirl-ppu (bassesse, vileté) = tárlppu (humilité X tárlu- étre bas, abaissé, enfoncé, humble, soumis, rampant, décroitre etc.), mong. 1. tar-bon (törpe), 2. dór (pars inferior), tesz (V tev, sz, jelen időképző), tev- (tesz pro tev-sz, té-tel, té-te-mény). Ezen ige közép-turáni társai: mong. tege-, té- (rak, aufladen), man. tebu- (setzen, legen etc.), k.-tat. teyä (laden, aufladen), tehát «pono» jelentésűek s ilyen volt eredetileg a tev- ige is. A tam. te- (tettukkollu-, adopter, tevvu, enlevement, prise), kan. tegi (to take) értemény cserét szenvedtek. Ha a finn teke (facere) állana: akkor a rég. porosz tik-int (facere), gör. tek-, tik-to árya igékre mennénk). té téb-láb (mozog, dologtalan : a tap-og és lábog ikerítése). téb-oly (téboly-og- = tévely-eg, téved tibely-ed-ik szék.). Tam. tappu- (tappal: se tromper, se méprendre, s'égarer, trrer etc. tapp-idi, tappidam, erreur, méprise, tév-ed-és, tappu-dal nom. v.) ; 2. tab-ádu (faute) ; 3. tav-aru-, tav-aTu- (errer, se méprendre, se tromper etc.), man. tabara- (irren, fehlgreifen), ték-oz (tékoz-ol : rég. romb-ol ; veszteget). Tam. te-ri-kk-adi

1 - (disperser, dissiper, 1. az r eltűntét a nyelvtanban, cf. szék. met pro mert), tél {X tát: tel-et, tel-el, cf. szél, szel-el). Tam. tali (froid, cf. tam. kulir-gálam l'hiver — hült-idő). tép- (tép-ász, tép-el-őd-ik, cf. czibál, czimbál). Tam. tim-iru- (arracher, s'arracher des mains de qüelqu'un ; agiter, rompre). tér, ter. Tam. tern, teruvu (rue, chemin). tér- (tér-ing, tér-ül, tér-it). Tam. tiri- (tourner autour, retourner, róder, se changer : tiri-y-a — térve, megint, de nouveau: tiri-daru-, tournoyer, róder cä et lá : tiruttu- pro tiri-ttu, corriger, reformer, amender etc.) ; 2. tiru-mbu(se retourner, se convertir ; tiruppu- x. tr.) ; 3. tirugu- (tourner, plier, tordre, tortiller, rompre en tournant || se tourner, se tordre). tér-d, tér-gy (térd-el, térd-ep-el, terd-bet-el). A tam. murlan-gál, murlan-dál (genou) tkp. «forgó láb, forgó szár» jelentésű s így a tér-d a tér (forog) ige származéka, tév-ed (stb. tav-aru), 1. téboly.