Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 325 ti tibély-ed- (szék.), 1. téboly. tik, tyúk (tik-er-el = szék. bend-er-ész). Sem egyik, sem másik alak nem igazolja azon állítást, hogy a magy. szó a t.-tat. tayuk, tank (cf. ser. dáhuka, poule d'eau) kölcsönzete, mert a magy. alak közelebb áll a mong. tak-ia s még közelebb a man. coko (Hahn, Huhn) alakhoz, a melyek meglehet a tam. tőgei (paon) alak másai. tik-er (tük-ör, tük-röz=tek-int, cf. csap, csap-int). Tarn, tig-arl- (briller, luire, resplendir, apparaitre : ti gar l, tigarl-ssi, tigarl-vunom. v., cf. tam. pali-ngu, miroir . . . , pil-ák, pill-ant = tekint), tikk-ad- (szék. = fulad, 1. tikk-asz-tó hőség = fulasztó hőség, 2. lankad). Tam. 1. tikku-mukku- (suffocation, strangulation, étouffement: t. pp-adu- étre suffbqué, étouffé etc.). A tam. olyan, mintha mi tikk-ad- pukkad-ot mondanánk. 2. tigaradi (affliction, anxiété, fatigue, épuisement, asthme, courte respiration etc.). til (til: til-os, til-alom, til-t). Tam. tal- (arréter, empécher, ta-t-tal pro tal-tal, défense, empéchement). tili-bógyi (féleszű, a dilló és bód-ult, szó együtt), til-ó (tilu, tiló-1). Tam. toli'- (piler le riz ; toll, peau, écorce etc., mong. tal-ki-, inán. tal-gischaben, abschaben, gerben ; k.-tat. tal-kiHanf brechen), tim-ár. Tam. semmán (honorif. semmár, cordonnier, «corroyeur»), Ha a magy. szó a timsó előrészéből való, az összevetés nem áll, mert a tam. sem inkább «simítás» jelentésű, tincs (division, portion, toufle). Tam. tinusu (sorté, espéce, genre), tinó. Tam. tana-m (jeune veau), k.-tat. tana (génisse), osm. dana (veau), cf. mong. diinä (vierjähriges Vieh), tip-or (teper), 1. tap-od. tipp-ad- (szék. a tap-ad mellékalakja), tisz-t (nom. acti: tiszt-tartó = rend-tartó =3 megbizott, tiszt-el). Tam. tittam (certitude, ordre, regle, commandement, commission, accord, estime etc., t. pannu, regier, ordonner, donner commission), titok (titk-ol pro titok-ol, cf. tarn, titku-, tut-ku-, avoir peur, étre stupéfait, saisi de terreur, ti.k-al nom. v., mert a titok félelemből keletkezik s félelmet szül), t tiz (árya számnév; turáni: van, tam. pan etc., 1. a nyelvtanban). ti tísz-ta (tíszt-ul, tíszt-ít pro tíszt-ul-t). Tam. 1. túsu, tűysu (netteté ; tüy-du, ce qui est net) ; 2. tíya, tiyadu (pur etc.). NB. A szláv cistij szóval hiába rimeltetik a magy. szót, mert ennek gyöke a tüz, a régi tisztító szer, a szláv szó lat. cas-tus, ser. ;udh ? to tob-or (tobor-oz, tobor-z). E szót a t.-tat. top, tob (tömeg, csomag) szóból azért nem lehet kihozni, mert a magyar szó a M. Ny. N. szótára szerint magyar történeti alapú szó s a dübör (zajt csinál) szó társa. Mong. tübere- (trépigner), tam. timir-dam (bruit, son), tob-oz. Mong. tobor-tsak Dim. tam. toppáram (pustule, empoule), mert a szék. sus-ka = orosz siska (bosse, tumeur, tubercle, noeud «pomme de pin»), tob-oz-ód-ik 3= dobzód-ik. toj- (szék. pro toly, tol-: toj-ás). toj-mák, toj-pad (horpad) szék., 1. taj-k. tok (tok-os : tok-oz). Tam. tokku (écorce, peau, organe du tact, vétement, corps «a lélek tokja»)» mong. duk-tu (Umschlag), man. tuku (Ueberzug, vánkos-tok ; tuku-le-, überziehen). toka (nem «daganat», hanem cstinggő értelmű, mint a lebenyeg az állatnál, cf. tam. túkkam, tout ce qui pend). tol (toj- pro toly: tol-a-kod-ik, tol-ong). Tarn, tallu- (pousser, presser, expedier chasser, jeter, rejeter, óter, déduire, mettre dehors, le bananier pousser dehors de son enveloppe, donner lieu, quitter ; se presser, se hater etc.), man. tule- (auswerfen), mong. tillki- (stossen, schieben etc.). NB. A toi-, toj- igének a székelyeknél, kivált a régibb nyelvben, csaknem annyi jelentése volt,