Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 333 bogyó) hogy függ össze a t.-tat. jiläk, pilák alakkal, nem világos, szömöcs stb., 1. szümölcs. ször-ny (szörnyül-ködik : fél, bámul || szörnyű halál, szék. = hirtelen halál, szörny-et hal 3= rögtön hal). A tarn. i. sur-il'-idu-, sur-ir-en- (donner des signer de crainte: se hater, szintén kettős értelmű) ; 2. sür- (effrayer ; sür-am crainte), mong. silr- (Tapferkeit, furchtbarer Blick: silreke, schrecklich, furchtbar). ször-p (nom. v. ször-p-öl), 1. hör-p-öl. szösz (a kender szál apraja: szösz-ke). Tam. sassu (peu, modicité, chose perdue, ; cf. szity-szoty, hulladék), szöv- (sző, szöv-ed-ék, szöv-et: szőte-mény, cf. szőnyeg). A tam. nyelvben «beszéd, tudomány, könyv és fonal, fűzés, szövet» kifejezések sequivalensek : ezért a tam. suv-adi (petit livre, — ércrit sur öles... pálma-levél, tehát füzet) és sav-adu (lien, cotte d'armes: füzet vagy szövet) szók suv gyökét, valamint a sav-ali, sav-uli (toile, drap, étoffes etc.) szókét a magy. szöv- (tisser) igére kell vezetnünk, mert a sava-dalei (partié de toile tissue la derniére tkp. szövet-fő)beli sav-am nom. v. meg sav-adi, sav-ali (clavicule tkp. fűző . . . , collier de femmes, tehát füzér) szók gyökei arra utalnak, szövet-ség. (Magyar képzet az orosz za-vict «loi, alliance, accord, testament» szóból.) szö (— cöö) szö- 1. szöv-. szö-cs (szü-cs : pelletier). Hogy e szó a szláv siv-, ser. siv-, lat. suo (varr-) ige alapján nem árya, mutatja az értelemben közelebbi mong. jüi-, zi'ii(zusammennähen : boloya %iii- Zobelfelle zusammennähen) ige güi-k-ci,, jüi-ci nom. ag., a mely nem egyszerű varró, hanem «bunda, suba (tsuba) varró». De az is lehet, hogy az eredeti alak a Szörcse falu névbeli a szőr szóból vagy a mong. sor-son (gegerbte Hirsch- und Elennfelle mit den Haaren), szőke (szőké-s). Tam. sík káy (s. nir am, blanchátre), mong. tseg-en (ganz weiss, hell, licht). szölö (helyesebb szöllő, mert így ejti az igazi magyar), szőny-eg. A tam. sé-n-dei (voile, couverture : sé-n-i-y-an, homme d'une certaine caste de tisserands) azt látszik mutatni, hogy mindkét részről a szöv (sav-) összevont alakjaival van dolgunk, szőr (szőr-ös, cf. sörény, serény). A tam. savar-am (cheveu, poil, poil de la queue : savar-i, Trichosanthes palmata tkp. a szőr-ös . . . , fibres de coco, etc.) meg a mong. segur-el (fan : sur-lik id.) a szőr szó összevont voltát mutatják. SZU szűcsök = szutyok, szug (szug-oly). Tam. sungam, sukkam (cachette, abri), mong. suyom (coins d'une maison, endroit retiié etc.). I. szul-ák (szul-ánk szék. 3= ful-ánk : aiguillon II szid-ka, rég. lándsa). A tam. sül (ce qui est mince) gyökből van : sul-ikku (báton pointu), sull-al (chose mince, gréle), sull-áni (pointe, clou mince, petit: sull-áppi'-, piquer, frapper, lancer etc.). II. szulák (convolvulus: juh-szalag, ih-szalag, cf. tam. stdávu-, entourer, environner, a mint teszi a szulák a közeli növénynyel). NB. Az ih-szalag-beli szalag nem a szulák (szláv vyluk V ?) szó változata, hanem a szalag (kötő), mert a birka-szalag olyan fölfogás, mint a k.-tat. etecäge (convolvulus tkp. eb-húrka). szul-cza (orosz szláv culitsa dard). Ezen szláv képzöjii szóval támogatják a ser. cída (hasta) szót a cid- (frangere) igéből származtatva azt. Csakhogy a tam. sid-am (trident, arme, pique, dard, brochette etc.) inkább szúró eszköz s így helyesebb a mong. tsül (tsuyul, durchbohren, durchschlagen etc.) ige \ tsü, durch, hindurch gyök, cf. szü-cza. szuny-ad- (szuny-dikál, szunyóká-1, cf. suny, szün). Tam. tunsu- (1. dormir, mourir, 2. étre indolent, immobile, tehát 33= tunya és suny szék.), szuny-og (culex). Tam. sinukku- (pincér, piquer etc., mert a tam. kodugu, kosugu «culex» a kottu-,