Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

318 Szótár. mordre, piquer, igével rokon, a tam. tummn, moustique, cousin, is rokon a tuppu, arme, outil, döfő alakkal, t.-tat. sinek moucne, mong. snno Bremse.). A tam. nul-ambu (moustique cousin \ mil-, nulla- pincér) s így szintén a szúnyog értelmezését támogatja. ^ szupujkó (szék.), 1. szop. szurdék 1. szor. szurok (szurk-os : ragadós). Tam. sura-bu, surarl (gomme du cotonnier ilavu). NB. A magy. szóval hasonlítgatott finn-féle szók alakra, értelemre az orosz yicra.cera (soufre, résine) szó társai. szusz (szusz-og, szuszma, 1. a busz és usz alakoknál a tam. alakokat), szutyok (szutyk-os). Tam. tudakku, todakku (seleté, impureté, regle des femmes, cf. todu- toucher), szuv-at (szék. a mi a falról lesov-ad, lekuv-ad, s így ezek társa). szú (cú) szú = tam. us 11 (ver qui ronge le bois). szú-cza (rég. lándzsa, szúró eszköz). A tam. süsi-t és a ser. stiel, siiei (aiguille, tű) szót a ser. siv (suo, varr) igéből hozzák ki. De hát a tarn, üsi, kann. sújt, tulu diiji, mal. stiel (aiguille, poincon, styles etc.) szókkal mi lesz ? Nem egyszerűbb gyök a mong. tsű (tsngu hindurch ; ebből: tsiici- durchbohren, tsü-lid.)? 1. tű. szúr (szúr-ká-1). Tarn, sorú-, sorugu- (enfoncer, fourrer : sur-i, trou, suri-y-űsi, foret), mon. soro(percer), man. sura-fa (Loch . . .). szúty-ol (fedd, szid). Tam. sádi'' (désapprouver, réprimander). szü szügy szegy. szük (rég. szik is, szűk, szük-ös, sziik-ölköd-ik, szük-ül-, szük-it, szük-ség). A tam. sikku- (se prendre á un piége, étre saisi, attrapé, emprisonné etc.) igének a főbb turáni nyelvek által igazolt értelmét mutatják: sikk-an-am (chose serrée, compacte); sikk-ana-ru, sikk-an-am (étroitesse, ténacité, embarras, avarice) származékok, sikk-ctia (fortement, fermement, rudement tkp. szűkön), t.-tat. tig-ez, sik-i (F sik- comprimer, serrer, presser etc.), mong. ciy-ol (eng, beengt, knapp, mangelhaft, dürftig), man. siya (hartvelfolgen, strya- drängen), szümöl-cs (szümö-cs, szemöcs stb.) A magy. alakok kicsinyítettek, tehát az eredeti értelem valami nagyobbat jelentett, úgy mint az alakilag azonos osm. sivil-jik (pustule : szökés, pattanás). Ezért a tam. simil-am (montagne, cf. lat. verruca 1. szümölcs ; 2. magasság) bármennyire túlzó is, mégis szü-mölcs, mert az értelem «emelkedés (mong. öö, Warze, Erhöhung), domb». Az osm. sigil (siyil, verrue tkp. szökély) azaz siviljik és sigil értelem cserét mutat a nyelvünk alapján, szün- (szün-ik, szünet). Mong. siinü- (verlöschen, ein Ende nehmen), t.-tat. sön-, sün- (verlöschen); man. sun-te- (Zerstören, ausrotten), tam. tana- (s'éloigner, cesser). De a mong. söni, söni (éj), t.-tat. tön (nuit, obseurité), a tam. tun-angu (obseurité, noirceur, ténébres, nuit) alakok is ide tartoznak, mert «szün-et, alvás, éj (sötétség)» aequivalensek. szür-ke (szürk-ül). Minthogy a man. sum (weisses Pferd, Schimmel, szür-ke) nem lehet az orosz stb. cier-iy (gris) kölcsönzete, a magyart sem lehet abból származtatni. A tam. nyelv n-arei (blancheur melée de noir, gris, blanc) és nurei (1. écume; 2. blancheur) két alakja rokon s az s, y, n ingatagsága miatt a man. alaktól nem távoliak, szütyö-ke, cf. tücsök, szöcs-ke. szü (ciiii) szü-1- (rég. szil is, v. trans, et intr.). A tam. nyelv főszavait 1. bér, poronty, ell, ünő, vaj-ud-ik szóknál. Itt megemlítem a télu- (étre délivré de danger, étre mis en liberté, _ échapper, cf. tam. uyvivie, échapper, se sauver és uy-irillettre au monde) igét. A tam. sav-ul, sül (grossesse, gestation . . .) nom. v. a ser. síi- (partum edere: szül) igéből származtatják, hát a man. sti- (1. ausziehen, ent-