Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

•2 IO Szótár. köp, kuv, hüv, hom (couverture) jelentésű gyökszók egyik mellékalakja s így semmi összevonás sincs benne (legfölebb képzőhiányos), mutatják a man

.yow-amiya— kőw-ala- — knw-cle- (schälen : kuvaszt) alakok. II. hám (harnais : hám-os, hám-oz). Hogy e szó csupán «takaró» s így az első hám szóval azonos, mutatja a tam. stíl (harnais, housse, couverture ....), a mely a kann snl-i (to peel: hám-oz, hánt) ige nom. v. rendes alakja. L. szil s így legfölebb a mong. yom (Cameel-Sattel : Unterlage...) alakkal rokon s nem az orosz stb. yom-id szóval, a mely a mong. szó rendes pluralisa. hány- (= vet, okád : a buza hányja a fejét : vlmit vlkinek fölhány). Tam. i. ka'-, ka-kka- (rejeter, lancer, vomir, cracher, tousser, pousser des | épis .... s'élever en pustules, cf. a száját kihányja; kann, háku- to throw) 2. kanéi- ; (cracher, faire effort pour vomir, tousser pour avertir.... kud. kani- to throw). NB. A hány- igének az «árkot hány» kifejezés miatt «ás» alapjelentéot nem tulajdoníthatni, mert akkor a ser. khan- (fodere) igére jutnánk, ebből pedig a többi jelentés nem jő ki há-pa-, húpa. E szó ikerített, de nem «dimb-domb» értelmű hanem hágó-, süpp-edő (huppadó). j A há-pa a hág ige olyan tam tilos igeneve, j mint a vág igének a vápa ; a húpa a hupp-an (süpped, mélyed) ismét tamulos igeneve. A tam. agappn (főssé, abaissement) és ngappu (hauteur, élévation) alakok éppen megfordítvák a magy. alakokkal szemben, hár (hár-ad-, hár-am-1 ik, hár-ul, hár-l-ik, hár-int, hár-it || hár-s, hárs-ol). Tam. 1. karli- (se séparér, passer, aller, s'écouler, finir, se relácher . . . karli-y-al, karli-dal, karlissal, karli-mei, karli-vu, nom. v. II karli'-, karlittn ppödn- rejeter, óter, éloigner, consumer, purifier, détruire abolir, émonder, deduire, soustraire : karlittal, karlippn nom. v.); 2. karl-aln- (se défaire, se démancher, se déboiter, se séparer, se lácher, s'öter, se glisser, se dépouiller : karl-aYYu-, karla-TTn- v. tr. défaire, démancher, dépouiller, óter, quitter, rejeter, secouer le joug) ; 3. karln-vn- (nattoyer, purifier, laver), cf. man. kargi (beschneiden, hobeln). NB. A magy. hár-s származéknak megfelelő jelentést a föntebbiekből kivehetni, mert az igenevek jobbára csak jelezve vannak hár-om (rég. horom is, cf. mong. yurba-n vulg. yurub .... tam. karín, trident, instrument a «trois» dents, ä trois fourchons, mert az éjszaki alakok r, l, d, betűket tartalmaznak.) hár-s (pro hár-os ? tam. nár, filament, fibre des plantes, bast. 1. hár). hát (meg, utó : hátul = utol, hátra, hátrá-1 stb., cf. késő, utó, ucsu.) A «hát, utó, far, al-fel, fenék» szók még ugyanazon egy nyelvben is sequivalensek lévén, a hát szó társai ezek : tam. 1. kad-ei (fin, extrémité, dernier, de derriére, kadeisi id. kann, kade, behind = megett) ; 2. kadi (íesse, derriére, cf. osm. kic. id.) ; 3. kudi (talon, partié postérieure du pied) ; 4. knda (occidental, kndakkn, Occident : ezt «hegy» értelemben veszik, mert nyugat a tam. népekre = hegy, magasság; de a hát szónak is egyik értelme «magas, felső rész) ; 5. ide vehetjük a scr.-nak jegyzett kndam (anus) szót, cf. t.-tat. kid, göt- id. man. yude (Hintertheil des Schiffs), mong. ged: ged-ergen —

it

rgum vertendo: hát-fordítva, hátra felé) mong. yoi-no,yoi-to (derriére, Occident = osm. kai-nak, fesse, derriére). ? ház (ház-as : haz-a = haza ; cf. kuny-hó, haj-lék, vity-kó, vityilló). Tam. á-m áttn (maison, átt-ál, mére tkp. ház-személy). NB. A latin casula-ból kazsula lett s így a casa alakból ház nem lehetett. Már a német Haus szóval való összefüggése valószínűbb. he (há) heb-eg (eb-eg, hab-og, cf. man. yembe, yempe stotternd : a tam. szót lásd dad-og alatt). heder- = hadarhedegü ijiädägü, hegedű, hegedül). A tam. kőda-vadi (luth indien) szó első részét láthatni a kótti-yárl (une des 4 espéces de luth) összetett szóban is. Ezeket pedig értelmezhetni a kóttn (kotyog, pen-