Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 229 get) igével, de a kódú-, kőttu- (courber, voüter igével is. A második rész «luth» jelentésű mindkét szóban. A mong. yadoya (Geige) azonosítható volna, ha tudnók, hogy adoya-ból való. heg (liäg\ heg-ed-: 1. összeforr-, 2. megdugul). Tam. ekku- (se serrer, se reunir, se dessécher, le ventre constiper etc.) hegedű stb. 1. hedegü. hely (=häV\ hej: hely-es, hely-ez). A tam. kál (lieu, place .... úr-k kii I, dans le village, syn. il, lieu, place, maison : úr-il dans le village, cf. magy. locat. ül-ul, t.-tat. il, el, Hi place a kálu- (kel) ige notn. verbaleja, a hol «kel, áll» valami. Az il szó is a nil- (áll-) igéhez tartozik, amint a nil-am. (mintegy : ál-lam, lieu, terre, champ pays) is mutatja. NB. A «Halotti Beszéd»-beli 'ilezie, nem helyezze, hanem illesz-sze értelmű s így más gyök. hem-zs-eg- |= hämzs-eg- : ham-zsog- syn. nyüzsög, cf. amalu- se presser, se joindre : am-al-ei, bruit, tumulte, abondance). henye = hanyag. hepp-en- (= häpp-än : sietve leül, supp-ad, süpp-ed, sep-ed- hangutánzók társa), her (= här : fű, ló-her-e, lóher-je || hír pl. csibe-hír, gólya-hír j húr id.) Tam. kir-ei (herbe potagére: feuilles bonnes á manger, her-cze (hercze, hurcza), 1. húr. her-del- (cf. szel, szel-del : riszál, metél | her-dá-l. Tam. karli'- (couper, tailler, rogner.. .. s így a hár-ad gyökhöz tartozik, 1. hár. here (härä : herél). Tam. virei(1. grain des plantes, d'arbres ; 2. «sperme humain. testicules». . . .vireiy-edn- chatrer ; ntong. iire id. man. oori, Saft, Saamen). her-g (= här-g • herg-el: 1. dörzsöl, horzsol ; 2. harizsál s így az alapértelem : kapar, vakar). Tam. varit- (frotter, rader, öter en raclant.... de ez a karli'- 1. hár változata is lehet, mert van : val'atti, kaVatti t. i. az/ ajakszelet lévén), her-k-él- (hür-k-éT. valaminek hegyét, csúcsát levágja, lemetszi, lecsípi, tam. karli retrancher ce qui est proéminent, karlikkei nom. v. tehát a hár gyökmása, valamint a tam. erukku- couper, tailler, Luer, ige is). hev (3= lmv; hev-eny, hev-ül- stb.) 1. hé. hever- (= hävär- : hever-k-óz-ik. Szék. 3= hentereg s így a tamulosan transitiv képzőtlen átható kavar, kever igék intransitiv alakja). he (hö is), hegy (rég. hig, hyg || högy id || hek, hekkes3=gőgös ; hegy-é-be3= tetejébe, hegy-es, hegy-ez; hegy-ke,hibásan hetyke; hegy= 1. hágó, passive. 2. 3= hágó 3= átmenő, active). Hogy turáni fölfogás szerint «

acumen, cacnmen» és «mons» egy és azonos szó lehet a magy. hegy szón kívül láthatni a következőkből: Tam. 'e-, 'ch-gu- (1. monter, atteindre, élever, prendre en haut, cf. fülét hegyez-i 3= emeli; 2. rendre fin, délicat, petit 3= hegyez ; 3. carder la laine ou le coton, cf. h-ih-el- és 1-éh-el id. tkp. ez is hegy-ezés). Ezen ige származékai: 1. 'e (fléche : hegy) 'egn, ehgu, chgam (pointe, hegy, tranchant «acier» dard, javelot, arme en général : hegy, hegy-es eszköz) ; 3. ekku(monter . . ., 1. hág-, ág-as-kodik) 2. ekkn, ckk-arluttam (arrogance, orgueil: hek-re tartás, hekk-es-ség), mong. ak (acumen ; pointe). t.-tat. ak- (monter ok, fléche), man. ek-takse- (stolz aussehen tkp. hegydag-anat mond : hekkes-dölfös), cf. ig-en, mái, hont, poczak : karcsú, heit (héit, rég. esztelen ? heitvány, heit-ság). Ha e szó egy a hit-vány alakkal, a régi alak csak annyit jelent, hogy a hosszú í szét van terpesztve. A Tam. kcdu- (se corrompre . . . .) igéből az igenév kédu, de a kann, -nyelvben az ige is kídu-, ketta part. perf. ruiné, corrompu, mauvais, gáté etc.). hek (hek-re, hekk-es), 1. hegy. hemger 3 henger. hempely-eg- (hömpöly-ög, hemper-eg, hömpör-ög II hompoly-og, v. intr. rouler). Ezen igéket a hen-tereg ige módjára összetetteknek lehetne tartani egy hem, hőm, hom (gömbölyűséget) jelentő gyökből s a pereg, bolyog igéből. Azonban a gömbölyű szónál is alap a gömb ige-