Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 203 (Verdienst, Werth, mong. erdem, man. erdemu, Verdienst, Tugend) magyar gyökű. ér-t- (értés, ért-el-em). Tam. a Ti- (aYi-dal: connaitre, savoir, comprendre etc.). De minthogy az uYuige uYu-di nom. actija «connaissance, science» jelentésű is és a magy. «ér-t vlmihez» csaknem am. ér, v. ér-int vlmihez : tkp. azonos az előbbi igével, ért (= miatt, ér-ett-em stb.). E névutó értelmében a tam. nyelv a porul (anyag, birtok ; jelentmény ser. ar-th id.) szó poruttu esetét, meg a paVYi (ä cause de) gerundiumot (

paYYu- prendre, saisir) használja, miért is az ér-t, ér-ett alak régi tamulos gerundium «érintve» jelentéssel, és (es, szék. is, 's). E kötszót a t.-tat. es, is (társ, socius) névszóval szeretik egynek venni s ezt lehetne azzal támogatni, hogy a tarn, um (és, is) függelékes kötszót az érni (compagnon, camarade) szóval egyeztetnők. Csakhogy az es, is egyik t.-tat. nyelv sem használja, mert a -la, -te, -da, -de a day a, dayi man. day a (után) társából van rövidülve. Hát a mong. cu, ci, cigi id. s a hasonló jelentésű ser. -ca ! ész 1. esz. é-tel j/ev. év (annus : év-ad, év-ül = idül), cf. tam. élvei (temps, jour). évad (időszak), tam. avadi (temps fixé, terme, fin), kann, avadhi (périod). éveg (szék. üveg, iveg). A M. Ny. N. szótára helyesen vette az iv (boltozat, hajlás) származékának, mert a tam. valeiyal (verre, tkp. chose courbée, voűtée 1. ból-). Ezért a t.-tat. ufak (piczi, apró) szóval semmi köze. Fa fa (fá-s). Minthogy a tam. mara-m tkp. merev (= märäv 1. ezt) jelentésű : a tam.-féle nyelvekből a pú (virág), pú-ndu (plante, herbe, arbuste, buisson) alakot kell ide vennünk, cf. mü- (to grow, to grow old : nő). A man. moo (Baum), kin. mu id. mu-theu (fa-tuskó), mong. mo-do tkp. plural. facsar- (= teker ; facsar-og, facsar-os, cf. peder). Tam. pcyad- (pro pes ad-: changer, altérer, éloigner, óter, arracher, déraciner cf. kiteker, kifacsar), «traduire, retourner» etc. NB. Mi egyik nyelvből a másikba nem «facsarunk», hanem «fordítunk», de a két cselekmény egy. A facsar jelentésű tam pirli- (exprimer en tordant, en pressant) ige is tkp. forgat. fagy- (= fad', fogy-, szék. geler). Ha állana a finn pakkainen szóval való hasonlítás : akkor a görög pag-os (Eis), pag-ota (Gefrorenes) szóval együtt árya volna. Azonban a magy. gy kevés kivétellel d, d-bői való s így a tam. padi(se coaguler, s'unir) testvére és rokon a t.-tat. buz, boz, muz mong. mös-ön (Eis) szókkal, a melyek gyöke a tam. mudi (lier, nouer), cf. perzsa yay-bästä «jégkötött» fagyott, fagygyu (= fad'd'u : fagygy-az, cf. kövér, háj). A tam. variakku, virlukku etc. (suif, graisse, chose glissante) «sikamlós, csúszós» jelentésű, de azért a fagygyu lehet a fagy származéka, faj (faj-ta, faj-oz, faj-zat). A tam. pay-ir (végétal, céréales «fétus des animaux»: payir-á-, croitre, pousser, «profiter» se dit des végétaux et des animaux : fajzik, szaporodik), egy-gyökű a pay-al (enfant, garzon, jeune honimé, fajzat : paiy-al, pai-dal) szókkal. De nehéz eldönteni, ha a gyök a paya- (faire, former, créer, produire) vagy puf- (devenir, exister, produire) vagy végre a pai(verdir) igére megy-e. NB. A tam paya-m (profit, fruit) szót a tam. parlam (fruit) sanskritizált (Dr. Gundert szerint) phalam-ból akarják kicsikarni, pedig a paya'ige nom verbalija. fak-ad (fok-ad szék. a tyúk fokaszt = a tojásokat lyukgatja, cf. pukk-ad 33 reped, hasad). Tam. pokku (nom. v. trou \ pogutrouer, percer). NB A tam. nyelv szerint a fak-ad, szék. fok-ad és pukk ad ige a magy nyelvben össze van zavarva.