Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 171 inconsidérément, cf. man. badar sc-, unbedact reden), badács 1. madár, bag-la 1. boglya, bagoly (bagoj, bagó). Tarn, poygei, poy-gai (gros hibou, cf. t.-tat. bajkus, valószínűleg a poy, hazug, hamis szóból. A vogul manglä alaknál közelebb volna a skr. tam. pingalam, pingalei hibou fkx.pinga nigricans e gilvo). bagó (bagóz). Akár «mocsok, piszok», akár «csomagocska (a minő a bagó)» jelentésű a szó, mégis a mong. baki, bayi, t.-tat. bok (merde) szókkal együtt a tam. pakku (ordure, saleté, mucus) társa, s a bog, bag gyökhöz tartozik, baj (baj-os, baj-ol, bajl-ód-ik, párbaj). Tarn, nioy (foule, presse, guerre, combat etc.). Minthogy e szónak két orosz szó: a boy (combat, bataille) és voy, voy-na (guerre) felelhetne meg s a görög ßor

t (kiáltás) szláv voy id. nem gyök: nem valószínű az összetartozás, baj-usz, tam. ví-sci, mi-sei (moustache). NB. Nézetem szerint e szó összetét: baj == tam. váy (aj-k, száj) + s-ig-ei (touffe de cheveux) s ekkor a t.-tat. bi-jik, mi-j'ik id. szintén meg volna fejtve: ajk-szór. bak (kicsi, rövid, mong. baya id. 1 tam pagu- couper, trancher etc. azaz : a mi el van vágva, cf. röv). baka (bakács, rég. kocsigyártó, cf. tam. pagam (char, kocsi=skr. vaha, vehiculum). bak-acs (mak-acs, mak-uj tkp. az, a ki megköti magát s így a bog (v. bag, bak) gyök képzete, bak-a-ncs (bokancs), 1. boka. bak -csó (gémfajta), cf. tam. vakká (espéce de cigogne). bakk (bak-ik, bak-l-at, bik-ik stb.). Tam. paga-dn (éléphant málé, buffle, taureau, grandeur etc., cf. bika. bak-og- (= akadoz, mak-og || bak-tat = akadozva megy). Tam. pikku (déviation, perplexité, erabarras, obstacle, arrestation, cf. póka). bal (rossz > jó, jog, bal-og |j bal-ga, téves). I am. varlu, varlukku (erreur, glissant, mensonge, malheur, cf. bal-sors: varlugu-, varluvu- glisser, faillir, s'égarer, errer, s'écarter de la bonne voie, cf. man. mong. bal-ai, fehlerhaft, thöricht etc.). NB. Az arab beid (Unglück) szóra nincs szükség. ball-ag- 1. bar-ang. bal-ta (mong. t.-tat. bal-ta, cf. V tam. val tranchant, épée etc. s átalában vágó eszköz). bamba (bambu), cf. tam. pam-mci, pommei (poupée, marionette), bandsal (félrenéző: bandsa, bandsi: louche). Ezen kevéssé ismert tájszó vagy a fancsal (tekercs) vagy a kancsal ferdült alakja, mert sem dsa, sem dsi nem magyar képző; az osm. bak- (néz) igéből kifacsarni nem lehet, bangó (süket bangó, az ánkó olyan b előtétese, mint bámul az ámul-ra nézve. Különben mong. manyó (dumm), bangy (= band', fa-moha). Tam. pansn (coton, pansei, fin, mou, délicat, cf. fancz). bankus (szörny, a bankus megesz), mong. manyus (ein fleischfressendes Engeheuer). banya (vén asszony, anus). Tam. pan-du (antiquité, ancienneté, pandei ancien ; pán, ruiné, ruine, destruction, pán-dal, ce qui est gáté), bara (kisebb tó, víz-kiöntés). Tam.parav-ei (extension, étendue, «eau stagnante» f

par a'-, paravu- s'étendre, se répandre etc.). bar-ang (barang-ol , ball-ag pro barl-ag, cf. talló pro tarló). Tam. varl-angu- {yarlang-al, aller, marcher, se promener etc. || varl-i, chemin, cf. t.-tat. bar-, var- aller, marcher), bari (bari-ka : bárány). Tam. maYi (1. agneau, chevreau, petit de la brébis, de la chévre etc. 2. brébis, chévre etc., cf. orosz bar-an, mouton, bélier, bara-sck, jeune mouton). NB. Véleményem szerint az eredeti alak a bar-i, a melynek társa a bar-ka (a szőrös bimbó) s így eredetileg «fodros, bodros», mert az orosz bara-ski is «fodros szőr» jelentésű, cf. tam. rnari(rouler, onduler, se plier etc. fodrosodik). Ezért még ha a bárány szó árya volta be is bizonyulna, a bari alak turáni. I. bar-ka, 1. az előbbi szót. II. bar-ka (barká-1 = tarká-1, tarka).