Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

I 10 Második rész. minden egyes (melléknév), ovv-oru, and-anda (azon és azon). senki (= és -nem -ki), yár-um-illei, evan-um-illei, oruvan-um-illei, oruval-um-illci, oruttan-um-illei. Vagy az illei helyett tagadó igével. semmi (névszó), onVum-illei, yád-onT-um-illei. semmi-nemű, yddoru . . . 77772 vagy cnda . . . 72777 és tagadó ige. más (melléknév), maTTa (maTTa), maVTei, maTVeiya maTu, maTT-oru, véV-oru (különböző), pinn-oru (hátsó- egy), 7^/'22, véVána (más, elütő, idegen, finn vieras). más (névszóilag), maTV-oruvan, -val, maTT-oruttan, -tti; vcV-oruttan, -tti; dologról vér-011 Vit. Ide vehetni, pir-an, puVattiyán (más, idegen férfi), piv-ar, puTattiyár (mások, embertársak, felebarátok, idegenek). Jegyzet. A mongol Zwsm, bisi t.-tat baska, magyar más (maas), finn muuta alakok egyikében sem észlelhetni a fordulás, változás fogalmát, úgy mint a tamul alakokban, a melyek alapja maTu s a melynek T-vel g

s T'z-vel váltakozó 7'-je a közvetítő a föntebbi szók s, s, t mássalhangzóji közt. cf. öíXXo; et öXivoto, Ger. ander et änder-n. egymás, egyik-a-más, oruvan-oruvan; ovvoruvan-ovvoruvan; dologról, ovvonTuovvonTu. egyik is, másik is, ivan-um, avan-um, iruvarum (t.-t. ikisi-de, mindketten). többi (melléknévileg), éneiya, éneiya-vum (a többi is = s a többi). többi, többiek, éneiyavar, éneiyőr. A határozatlan névmások közül a következőket különös sajátságuk miatt külön csoportba állítom. 1. ellá-m (mind-en, összes). Ez névszó is, melléknév is. a) A magyar mind-en melléknév értelmében az cllá melléknév a névszók elé jő, a midőn az -72772 (is), tetszés szerint a névszóhoz járulhat, pl. cllá vídugal vagy vidugal-um (minden viskók), ßJ A magyar «mind» mindnyájan értelmében a névszók s névmásoknak utána tétetik az cllám, pl. 7277772 elláin (mi mind), ningal cllám (tik mind), irásákkal cllám (a királyok mind). y) A magyar «mindenek» névszó értelmében ellár vagy ellár-um rendesen ragoztatik. d) Az cllám (minden dolog) értelmében ellátt- vagy ellávaVV- ragozási alappal bir. £J Végre ellám-nak. cll gyöke -ém (mi) és ír (ti) személyragokat vehet föl, pl. cll-ém, vagy ell-ém-um (mind-ünk, mindnyáj-unk), ell-ír vagy ell-ir-um (minde-tek, mindnyájatok). Ezt az indiai nyelvtan írók, sőt Cldw. is kufippu-vinei, azaz névszó igésítésnek tekintik, én pedig a magyar-török szemcly-birtokragozás kísérletének tartom. 2. sagala-m (mind, összeség) ; sagala melléknévileg a névszók elé jő, maga a név -72772 (is) kötszót kap, pl. sagala- v-űrgal-um (az összes városok); sagalam-um (névszó alakban (összeség) a dolognév után áll, a személynevek után sagalar-um, sagalargal, Nomen appellativum alakjában használtatik. 3. murin (merő, egész) melléknév, pl. murin nál (merő vagy egész nap), murin purattu (merő fortély), murlu- v-clumbu (merő vagy csupa csont) ; murluvad-um nomen appellativum és a névszó után jő, pl. nál murluvadum (az egész nap alatt) ; murludu, murlumei, murludum (az egész) névszó, murlud-áy (merejében : totalement, entiérement). Végre ide sorozhatni a mudal-iya, mudal-ina, mudal-ána (első, kezdő lett) névszóból képzett részesülőket, a melyeknek a mongol tiiürülji, tiiürülád (előlmenve) a megfelelő, a melyek értelmében mi «s a többi efféle, s ehhez hasonló» kifejezéseket használunk több tárgy elősorolásánál, pl. a szem, fül s a többi efféle érző szervek. A tamulmongol fölfogás szerint a megemlített tárgyak az elsők a felsorolandók között. A személyi mudaliyavargal és dologi mudaliyaveigal nomen appullativumok akkor használtatnak, mikor a fölsorolt nevek után több névszó nincs.