Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

Alaktan. 77 Észrevétel. Ha valaki az éjszaki turánság egyes nyelvcsaládjainak névmásait átnézi, legalább a mutató névmásokat az egyes családbeli nyelvekben meglehetősen azonosoknak fogja találni. A magyar nyelvet fontos mutató névmásai mint külön, önálló családot mutatják, igazolják és Indiába utalják, a hol legközelebbi rokonai a Tamul-féle nyelvek. Az éjszaki turánság névmásait minden elfogulatlan itélő az árya nyelvekéivel többékevésbbé vegyültek, keresztezetteknek kell hogy tekintse. Sőt a tamul-magyar i, u, a mutató névmásoknak megfelelő finn se, tuo, tárná (mindhárom inkább árya, mint turáni) névmások. ne, nuot, námát többese éppen a k'ipt vagy á-kipt (ó-egyiptomi) nyelv többesképzésére emlékeztet, a hol pai, tai (ez, hic, hsec), többese nai (ezek, hi, hae); pi romi (az ember), pi-ro vagy fi ro (a király) és ni rémi (az emberek), ni ro (a királyok) stb. C) Határozatlan névmások. A határozatlan névmások legnagyobb része az előbb látott kérdő és mutató névmásokból lesznek az oru (egy), -urn (is), ágilum (ha lesz is, t.-tat. ise-dc, mong. bolbocigi), áyinum (ha lett is), ávudu (lesz, legyen), 6 (-e ?) stb. segélyével. Ezen névmások is névszói (azaz ragozható) és melléknévi, ragozhatlan alakban jelentkeznek. A sok ismétlés kikerülése végett előrebocsátom a magyar névmást s utána fölsorolom a megfelelő tamul képzeteket. Vala-ki, yár-ó (— kik-e ? = valaki); oru-van, -val, oru-ttan, -tti; yád-oru-ttan, yád-oru-tti (tkp. mi-egy férfi, -nő); evan-ó, eval-ó valamelyik id. Vala-mi (névszóilag), yád-onTu (tkp. mi-egy); éd-onVu (id.); éd-ó (ragozva éd-ei y-ó, valamit, tkp. mit ugyan ?); vala-mely (melléknévileg), yád-oru, éd-ó oVu, yád-áyinum oru; egy, egy bizonyos, oru (melléknévileg); egy bizonyos férfi, tál-an, tátt-an (egy olyan, amolyan férfi, megvetőleg); né-mely (melléknév), sila; némely személyek, silar, némely dolgok, siladugal; bár-ki, akár-ki, oruvan-ávadu stb. evan-ágilum, eval-áginum, evan-áyinum, evaláyinum; bár-mi, akár-mi (névszóilag), cd- vagy éd-ágilum, ed-ávadu, enna vagy edu és Adversativus módú ige ; bár-mely (melléknévileg), end-enda . . . um, enda . . . um, pl. enda kkáriyam-um (bármely dolog is); bár-milyen cppadi-ppatta . . . ánálum (még ha lesz is), cppadikk-otta . . . ánálum (mi módhoz hasonló . . . még ha lesz is); bár-milyen (névszóilag), eppadi-ppattavan ánálum, eppadi-ppattaval ánálum, eppadippattad ánálum. Jegyzet. Ezen névszói alak az előbbi melléknévi helyett használtatik, csakhogy ilyen a jelzett névszónak utána tétetik. bár-mennyi, ettanei (mennyi) és adversativus mód; bár-miként, e-ppadi-y-um, eppadi-y-ágilum (vagy -y-áyinum, vagy -y-ánáhtm, vagy -y-ávadu). minden-ki, ki-ki, evan-um, yár-um (tkp. ki is) ; yávum, eveiyum (minden dolgok), mind-egyik, ovv-oruvan, -val; ovv-orutt-an, ovv-orutti; avan-avan ; * dologról ovvonYu, ad-adu (az-az). * Jegyzet. Ennek és az előbbi (kiki) névmásnak a visszatérő genativusa és dativusa a tamulban a tiím (maguk) névmásnak tcim-tam ismétléséből tattam-ra összevont alakja használtatik, pl. mindenki elment vagy kiki elment haza, avar tattam maneiyir senrár; tattamakku (kiki magának), de tattamakk' érra manei-y-undu (kinek-kinek megvan a maga illő háza).