Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

I 10 Második rész. csak ikerített állapotban bír teljes jelentéssel, pl. a magyarban csecse-becse, tarka-barka, tinó-binó; tamulban : akkam-bakkam bál- (regarder tout autour, cf. magyar ákom-bákom irás, ide-oda csavargó irás), asu-gusuppu (iszonyodás), adala-gudalam (zavar), ássi-pptissi (egy játék-nem), kasu-bisu-, nasu-bisu- (lics-pocs), kassii-ppissu (disputa), kusa-masakku (nagy zavar, cf. kuszál és maszog), sikku-ppikku (bonyolultság, cf. csiga-biga a tekervényes), siVu-varci (csiri-biri), sinnam-binnam (csin-bin tkp. részecske és részecske, a dolog csinja-binja, minutiositas rei), taitu-muttu (bútor tkp. a lapos és gömbölyű), tikku-mukku (tikkadás és pukkadás), pansáii-gunsán (piczi és kicsi = több piczi gyermek) stb. Jegyzet. A mint észrevehetni az efféle szóikerítésnél bármilyen az első szó kezdőhangja, a másodiké vagy gutturalis vagy labialis. A tamul szóikerítés harmadik neme, a mely a közéletben használatos, az, midőn valamely teljes jelentésű szó után kapcsoltatik egy jelentésnélküli némileg rokonhangzatú képzet, pl. ádu-gidu (birka), kavi-givi (ragoűt, erős csípő vagy maró-mártás), tuni-gini (ringy-rongy), nari-giri (róka), petti-gitti (láda, bőrönd), mcsci-gísei (asztal), adala-gudala (zavar). A magyarban hasonló képzetek : agya-gugya, récze-rucza, gczcn-gúz. A törökben használatos közéletbeli képzetek, mint cojuq-mopiq (gyermek), qasiqmasiq (kanál, mindenféle kanál), yataq-mataq (ágy-féle) stb. a tamul szóikerítés elvén alapulnak s csak a kivitel különböző, a mennyiben inkább egyhangú és gutturalis helyett labialással kezdődik a jelentésnélküli szó. Jegyzet. Az árya-féle nyelvekben szintén találhatni a szóikerítésre példákat, pl. a franczia péle-méle (zagyvalék), német misch-masch, kunter-bunt, platt-deutsch kuzel-viuseh (hal és burgonyából készült keverék étel = keverék). A szóikerítés negyedik neme a hangutánzó igékből áll, mint pala-pala (pil-pil = pillog), gudi-gudi (gugy-gugy = gugyog), sillii-billii- (süllög-füllög szék.), lásd az igeképzést. 24. §. SZÁMNEVEK (Engal). i. Tőszámok (múlavengal) e kérdésre hány vagy mennyi (cttanci ?). A tamul főszámokról mindenekelőtt tudnunk kell, hogy azok jobbára kettős, t. i. melléknév és névszó alakban jelentkeznek. A rövidebb és eredeti alak a melléknévi, a hosszabb vagy képzett a névszói alak. A magyar nyelvben a melléknévi egy, két és névszói egyed (mert egyed-ül) és kettő a példa. Meglehet a finn számnevek -si, -te képzője szintén névszó-képző volt. A tör.-