Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2
ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan
Alaktan. 67 tatár ber, beräü, iki, ikäü stb. mindkettő névszói alak s nem egyéb, mint némelyek vélik, mert bir (egy), bir-lik, biräü nomen appelativum. Melléknév. 07'?/, önhangzó előtt, 6r, 2. 77'//, 77' 3. 7777/ (7777/ -f duplicatio) 4. nál 5. ai, v. aim 6. 78. 910. 11. 12. 1314. aYu er lu en 011-badn * pattu, orii-bán, (pan) pad-in oru paii-iru ) pann-iru í padin-munYu \ pan-munYu J padinálu | pannál I 15. padin-ai 16. 17. padin-aTu \padiii-erlu \pa1i1i-erlii padin-en Névszó. 011Y11 (0777772, hibás). irandu f rendu ). műnYu ( műim J. nálu, náiigu aindu ( aiisu ). áru. érlu. ettu. \ 011-badu I 011-bän. pattu. (padin-onYu I pann-onYu. panu-irandu. pan-munYu. pannángu. padin-aindu .... -ainsu \ pann-aindu. padin-áYu. padin-érlu pann-érlu. padin-eftu. Melléknév. 19. patt-on-badu 20. iru-badu 2\. iru-batt-oru stb. 30. mu-ppadu 31. mu-ppatt-oru 40. nár-padu 41. náV-patt-oru 50. aim-badu 51. aim-bntto-ru 60. aVu-badu 61. aYu-batto-Yu 70. erlu-badii 71. crlu-batt-orii 80. en-badu 81. en-batt-oru 90. tonnűYu * 91. tonnuYY-oru 100. núTii 101. nűYY-oru 200. iru-nűYu 201. iru-nuYY-oru Névszó. I patt-011-badu t padiYV-011-bán. iru-badu iru-bán. iru-batt-oiiYu stb. muppadu inuppán. mu-ppatt-oiiYu. náY-padu nár-pán. näY-patt-oiiYu. aim-badu aim-bán. aim-battoiiYu. aVu-badu aYu-bán. aYu-batton-Tu. erlu-badu er lu-bán. erlu-batt-onVu. en-badu en-ban. cn-batt-onYu. tonnűru. tonníiYT-oiiYu. nűYu. núYY-onYu. iru-núYu. iru-nuYY-onYu. tul-áyiram ] 900. toláyiram | idem (tkp. régi ezer). toU-áyiram J 901. tul-áyiratt-oru, tul-áyiratt-onYu. 1000. áyiram, áyiram. ioor. áyiratt-oru, áyiratt-onYu. 2000. ír-áyiram, ír-áyiram. 3000. mű-v-áyiram idem. 4000. nál-áyiram id. 5000. ai-y-áyiram id. J egy ze t- Az on-badu-ró\ és tonnílru-ró] ki van mutatva, hogy tkp. 9 = vén-tiz és 90 = vén-száz, azaz még azon korból valók, a midőn még a tizes rendszer nem létezett. Ezért a magyar kilen-cz nem a külön (separatus) szóval, hanem a tamul kirla (vén, koros) szóval volna egy, mert «külön-tiz* összetételnek nincs értelme. 5*
