Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

Alaktan. 59 Az 5-dik minta szerint ragoztatnak azon u végű két vagy többtagú szók, a melyekben az u-t két mássalhangzó vagy egy hosszú önhangzó előzi, pl. rnásu (mocsok), kundu (gömb, golyó), kunVu (domb, hant), tittu (tető), titippu (édesség), sávú (halál), kanYu (borjú), marundu (orvosság), kadavu (kapu), kcdu (vörös mesés kigyó) stb. A 6-dik minta szerint ragoztatnak azon du, Tu végű szók, a melyeknél ezen végzetet nem mássalhangzó, hanem egy hosszú önhangzó vagy több szótag előzi, pl. ódu (cserép, koponya, székely ész-fazék), séVu (sár), náyiru (nap, cf. nyár), vayiVu (has), kar adu (görcs, garangy), kédu (romlás) stb. A 7-dik minta szerint ragoztatnak minden am végű szók. 1. Jegyzet. Az in genitivus rag minden többi esetrag előtt megmaradhat, a mi által a dativus rag inukku, az accusativus inei, a locativus inil, az instructivus inal, a comitativus inódu alakot ölt. 2. Jegyzet, r, y végzet után a dativus rag kku ; a vég n-nek 7'-re és a vég /-nek t-re változásakor a dativus rag csak ku, mert ama mássalhangzók után a k kettőzés nélkül is k kiejtésű. 3- Jegyet- A locativus, instructivus és comitativus esetek ragja rendesen e-vel szokott megtoldatni, a minek azonban ma semmi jelentése sincs. Észrevétel. Ha visszapillantunk a 12 társnyelvnek esetragjaira, látjuk a) hogy legátalánosabbak azon ragok, a melyeknek lényeges eleme k (g), t (d), 11 (m) és /, tehát ugyanazon ragok, a melyek nemcsak a magyar nyelvben, hanem a többi turánságban is a főszereplők; látjuk [3J hogy mily könnyen társulnak a ragok s forradnak össze, a mire nyelvünkben is elég példa van. Ezért én a «ból, bői, tói, tői (székely mii, nüT) ról, ről» stb. átalánosan elismert összetételeken kívül, a nál, nél (székely nitt, nütt = ni-tt) és 11-ek ragot is összetettnek tartom a dél-indiai in-alli, inukku, niku, naku módjára. Japáni ni, ni-te. A Tamul-féle nyelvek azon sajátsága, hogy személy- és dologneveknél különbséget téve más-más ragokat alkalmaznak, meg van a mongol nyelvben, sőt a magyar nyelvben is, mert a székely ni (allativus), nitt, nutt (locat.) és mil, nül (ablat.) ragok csak személynevekhez járulnak : Pl. pap-ni, pap-nutt, pap-núl stb. A MELLEKNEV ES KEPZESE. i. A tamulban az eredeti melléknevek meghatározott végzettel nem birnak, pl. tí (rossz), nal (jó), vei (fejér), siVu (piczi, csiri), se, sey, sev (vörös, szép, sima) stb. Azonban igen sok, sőt még az eredetileg képzőnélküli melléknév is a, iya, ya múlt és u, um, -772 jövő participium végzettel áll, habár a hozzátartozó ige inkább a melléknévből, mint ez amabból látszik képzettnek, pl. peru vagy perum vagy periya vagy per (nagy) melléknévhez tartozó ige perugu- (nagyúl, nő). nal vagy 7talla (jó), tí vagy tiya (rossz), perum, periya (nagy), siTu, siriya (csiri, piczi), karúm, kariya (fekete), mel, melliya (vékony), pasum, pasiya, passei (zöld), tel, teliya (derült, cf. dél), kodum, kodiya (gacz szék.), amtm, ariya (értékes, drága), ila, ileiya (alábbvaló, gyenge, langyos), kirla (öreg, vén, koros), sinna (kicsi, csenevész), pala (sok, Mandsu fulu), sila (kevés, cf. silány). Pala és sila csak a végzettel használatos, de az abstractum ezekből pan-mei (sokaság, többség), sin-mei (kevesség). 2. Több melléknév, különösen önhangzós kezdetű névszók előtt összevont alakban