Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

NÉVRAGOZÁSI MINTÁK. I. minta 2. minta 3. minta 4. minta 5. minta 6. minta 7. minta \ a) mag an (fiu) i. Nonn. i ... I [j) magan-anavan (a fiu, a magzat) kan v. kanna kann-dnadu (a szem) ti (tűz) ti-y-ánadu nadu nadu-v-dnadu (a közép) uppu upp-dnau (a só) nadu, (ország) payaru (borsó) aram (erény) aram-dnadu 2. Obliqu. = Nom. magan kan, kann ti nattu (középső) Uppll nattu, paya1 I'll arattu 3. Génit. magan-in magan udeiya maga n-a magan-a-du magan-in-udeiya* magan-in-adu kann-in stb ti-y-in nadu-v-in upp-in ndttin stb. a ratt-in I magan-ukku** 4 Dat. All. 1 magan-in-ukku l maganir-ku kann-ukku stb. ti-kkll nadu-kku (nattukku) uppu-kku nattukku stb. a/'att-ukku 5. Acc. a) magan ( magan-ei j maganin-ci (a fiút) a) kan ß) kannei stb. ti ti-y-ci nada nadu-v-ei uppu upp-ei nadu, payal'l'tt ndtt-ei, payal'J'ei aram al'attei 6. Loc. magan-il*** ( magan-in ) kann-il stb. ti-y-il nadu-v-il 1lpp-il ndtt-il stb. arattil 7. Abl. Elat. magan-il-irundu, ( magan-i) i-inVu ) kann-il-irundu stb. ti-y-il-irundu nadu-vil-irnndu upp-il-irundu ndtt-il-irundu aratt-il-irundu 8. Inst. magan-ál ( magan-an magan-inál) kann-dl stb. ti-y-dl nadu-v-dl upp-dl ndtt-dl aratt-dl 9. Com. magan-ódu magan-odu magan-in-odu kann-ödu stb. ti-y-ódu nadu-v-ődu upp-ódu ndtt-ődii aratt-ődu 10. Voc. magan-é! ^ kann-e ! , ti! tiye! * A Mutativus és Essivus eseteket lásd az á, aga, dy névutóknál, a nadu-v-e ! valódi Elativust pedfi upp-e ! ndd-é! az ul (will) névutónál. aram-e !