Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

I 10 Második rész. 15. §. NÉVSZÓSÍTOTT RÉSZESÜLŐK ÉS MELLÉKNEVEK. (Pcyar-ppagu-badmn: Nomen appellativum.) Nomen appellativumoknak nevezik az európai nyelvtanírók azon névszókat, a melyeket a tamul nyelvtanírók osztható, elemezhető (pagu-) neveknek neveznek, mert névszókból, melléknevek és részesülőkből bizonyos képzők által, jobbadán a férfi, nő és dolog megkülönböztetésével képeztetvén, e két részre (szótő és képzőre) szét is bonthatók. Ezen névszókat részletesebben szemügyre venni két okból is szükséges : először alaktani és másodszor mondattani okból ; mert ugyanis a tamulban a melléknév és részesülő függetlenül, azaz jelzett nélkül csak Nomen appelativum alakjában használtatik. A Nomen appelativum-képzők ezek : 1. -án, -an, -ón, -11 vagy a-v-an (az a férfi); ál, al, ól, l vagy a-v-al (az a-nő); du vagy a-du (a dolog). Jegyzet. Az én véleményem szerint az an stb. férfire vonatkozó képző az an (hím, férfi) szó változata; a női képző pedig az dl (személy) jelentésű szóval egyeredetü. 2. -i, a mely sokszor csupán nőre vonatkozik, de még többször férfi és nőre, sőt dologra is vonatkozik. Nőre vonatkozik névszókból való képzésnél ; férfira, ha igetőkhez járúl. 3. ál (személy) jobbára csak férfire vonatkozik, pl. véle-y-ál (dolg-os), cf. Szék-ely, a szék szóból. (L. a szótárt.) 4. áll, álan mindkettő magában véve Nomen appelativum «valamivel rendelkező» jelentéssel. Az első férfi és nőre, a második pedig csak férfire vonatkozik, pl. pagei-y-áli (gyűlölettel biró férfi vagy nő = férfi vagy nőellenség); mana-v-áli (házastárs, férfi vagy nő); de man-álan (férfiházastárs, férj ; manam házasság). 5. -mán vagy -ván csak férfira vonatkozik, s jobbára névszóhoz vagy melléknévhez járúl, pl. kalvi-mán v. kalvi-ván (tudós férfi); mudu-mán vagy mudu-ván (öreg férfi). 6. -nan, -nan (férfi), pl. ilei-nan (fiatal emher), a leány pedig ileiyál. 7. -idlavan, ullaval (való, biró), pl. panam-ullavan (pénzes férfi); de maleiyilullavan (hegyről való férfi) képzet is van. 8. -ill, teljesebb alakban -illádavan, -illádaval (-atlan, etlen vagy talan-, telen férfi, illetőleg nő, pl. kád-ili = sev-ili sevidu (fül-etlen férfi vagy nő = süket), mukk-ili (orrotlan személy mukku). Jegyzet. A seviduban az idu ili jelentésű. 9. -al'1'a-van (aTTavan), aVVaval (aTTaval) a1u- (irtódik) mult részesülőből képzett Nom. appelativum «privatus, privata», tehát a 7. szám alattival egy jelentéssel, pl. ariv-ari'avan (értelem nélküli férfi). 10. -allavan-, alláda-van, allaval stb. (a nem olyan lévő), pl. guru-v-allavan (a nem pap férfi, laicus). 11. -sáli (sáln- abonder), pl. guna-sáli (jóerkölcsü férfi vagy nő). J^Tam. sálu- — Mandsu palu- füllen etc.). 12. kárán (férfi) kár-i, (nő), a sanserit kára (cselekvő, ágens) kölcsönzése, rendesen valamivel foglalkozó jelentésű Nom. apellativumokat kellene, hogy képezzen épen úgy, mint a török -dsi, esi, pl. totta-kkáran (kertész), totta-kkári (kertésznő: tottam (kert); kadcissaV-káran (esztergályos, kadei-ssal esztergálás). Azonban néha nem éppen cselekvő, hanem inkább szenvedő az illető személy, pl. viyádi-kkáran (beteges férfi).