Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

Alaktan. 51 Sőt már ingilis-káran (angol-férfi)-féle torzképzetek is előfordulnak. 13. -vádi (vitázó skr.), pl. tarkka-vádi (loyo/myoq, dialogista). 14. -dári (skr. dhári, vlmivel biró, vlmit hordó, viselő), pl. ilinga-dári (linganiste ; i-lingam a nemző szerveket ábrázoló kép). 15. -stan (skr. qui tient) csak skr. szókhoz járul pl. viyá-di-stan (beteges férfi); káriyastan (ügynök). Jegyzet. A magyar naga-stydn» (senex) Nomen apellativum szóképzője határozottan az előbbi skr. stan-képzővel egy. A három első képző a legfontosabb, mert ezek csaknem mindenféle szóhoz járulhatnak, mint fő- és melléknevekhez, részesülők valamint csupán igetőkhez is. Általános szabályok hogy aj a rövid egytagú névszók mássalhangzója kettőződik, ßj a rövid kihangzó u elesik és y) az am névszóknál az att végű obliquus esethez járulnak az 1. alatti képzők. A 11., 12., 13., 14. és 15. szám alatti képzők előtt a wég-m elesik, a mint a példákból észrevehetni. I. A tamul nyelvtanirók szerint hatféle névszókból képeztetnek Nomen appcllativumok. 1. Anyagot (porul) jelentő névszókból, pl. ponn-avan vagy ponn-an (az aranyos személy, t. i. Arugan isten; pon, arany, fém); ponn-i nem aranyos nő, hanem az aranyos folyó; mann-avan, mann-an vagy mann-őn (földből való = ember: man föld; finn maa idem); de mann-i nem nő, hanem «durva ember» jelentésű. Jegyzet. A magyar manó szó eredeti jelentése is talán csak «földi nemtő» volt, a ki a kereszténység által degradaltatott. 2. Hely- fidam) nevekből, pl. úr-án (városi férfi), úr-ál (városi nő); patti-kkáttán (falusi férfi; patti kis falu, kádu, káttu erdő és falu); malei-y-án (hegyi férfi), maleiy-ál (hegyi nő; malei hegy); pattanatt-án, -ál (nagy városi férfi vagy nő, pattanam); nádan (országú, összetett szókban pl. sórla-nádan); -nádon (országbeli férfi); 7ládán (földi, megtisztelő czím); nátt-án, -ál vagy nátt-avan, -aval (vmely országi férfi vagy nő; nádu ország náttu obliquus esetéből, a mely melléknév is egyszersmind); mél-avan, melón (felső férfi; mél fel): kirlón (alsó osztálybeli férfi-, kirí, alsó rész) stb. 3. Időt fkálam) jelentő névszókból, pl. sittirei-y-án, -ál (áprilisi férfi vagy nő); muV-kálattán, -ál (az előbbi időből való férfi v. nő). 4. Testrészt fsinei) jelentő szókból rendesen -an (férfi) és -i (nő) alakú képzők által, a mely képzetek azonban csak összetételekben szerepelnek és megfelelnek a magyar -ú, -ű végű összetett mellékneveknek, pl. váy-an, váy-i (száj-ú férfi v. nő, váy száj, ajk); kála- váy-an, -i (kürt-szájú férfi vagy nő); parattei- taleiy-an, -taleiss-i (borzasfejű férfi v. nő), cf. talei-van (főnök) és talei-vi (főnöknő); kariya-gann-an, -i (fekete szem-ű férfi v. nő). Ilyen pall-an, -i (fog-ú) mug-an, -i (arcz-ú; mugani), múkk an, -i (orr-u; mukkii), vayir-an, -i (hasú, vayiTii), kál-an, -i (lábu), karlutt-an -i (nyak-ú: karluttii), tól-an (v. án) -i vagy ál (vállú, Mongol dalu)\ udad-an, -i (ajkú Turc. dud-ak) stb. Jegyzet. Egyéb szókból s néha a föntebbiekből is aUavan, nllaval (való) képző által képeztetnek ilyen összetételi szók, pl. a nedun-gál-ullavan (nagylábu férfi); arlagiya mayir-ullaval (szép-hajjal biró nő). 5. Tulajdonságot fgunam) jelentő szókból pl. arlag-an, -i (szép férfi, nő; arlagu szépség); kaTupp-an, -i (fekete férfi v. nő, kaVuppu)-, sivappan vagy sevapp-an, -i (vörös férfi v. nő sivappu, vörösség); sevid-an, -i (süket férfi v. nő, sevi-du, fületlenség). Ide tartoznak a tulajdonnevek pl. Sinn-appa-n (tkp. kis-apa = Paulus); Iray-appa-n (kő-apa = Petrus); Ponn-ammál (arany-anyóka = Aranyka); Mari-y-ál vagy Mari-y-