Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

I 10 Második rész. tol-du régiség); áttu (pro ádu-du játék, ádu-); ton-Yu (pro tol-du, régiség). A mint észrevehetni, e képző sem szorítkozik az igékre, hanem melléknevekhez is járul, ezeket főnevekké változtatva, pl. ai, aim (öt, melléknév : ain-du, öt mint névszó). A megfelelő magyar képző d, ad, cd, pl. besze, beszé-d, köves-d (az a mi köves); kicsi-d szék. kicsid-cn-ként, tehát a d a melléknevet abstractummá változtatta s csak azután járult hozzá az esetrag. cf. nomen appellativum-képzők. 61. -dei (ttei, dei, //<?/, fkv'^, pl. irlu-dei (er-deg, ör-döng, irlu- eltéveszt stb.); un-dei (on-tok, trame < chaine) pro ul-dei, ul bél, cf. russ. u-tok és tam. ú-dei); para-t-tei borzasság, parandu- borz-ít); ű-ttei (utálatosság), Cldw. szerint ún flesh, hús, a mely szó ismét csak a magyar un-dok abominabilis szó gyöke. Az űn-bó\ a rendes eljárás szerint csak un-Yci vagy legfölebb űYYei (úTTei) lehet, azért én az egyszerű ií (chair, hús) szóból származtatom. Az ebben benlevő v okozza, hogy a képző ttci és nem dei (cf. magy. é-tel pro ev-tel). A magyarban a megfelelő képzők ezek : 1. dag, deg (gyag, gy

eg, pl. garan-gyag, görön-gyeg — tam. urun-dei). 2. dog, dög (mellék és névszó : bol-dog, ör-dög). 3. dok, dek (névszó : szán-dok, e'r-dek). 4. tag, teg (melléknév: vas-tag, vcsz-teg). 5. tok, tek (névszó: bir-tok, e'r-tek). Az első változatának látszik dad, ded, pl. kis-deg és kis-ded. ttanam = tanmei = mei. tti 1. di. ttu 1. du. ttei 1. dei. 62. -ndi, pl. ő-ndi = 6-tti — ódi (cameleon, ismeretlen gyökből). 63. -7idu, pl. maru-ndu (orvosság, maru édes íz). Magyar : por-ond, kör-önd. 64. -ndei, pl. ala-ndei, ila-ndei (tó, láp fala, ila, magy. al, We); kurla-ndei (kis gyermek, kurla, gyenge). 05. -badi, pl. ura-badi, ura-bidi (force, erő, ura- erős lenni). 66. -bam, pl. in-bam (gyönyör, in édes, kellemes), cf. ppam, pam. 67. -bu, pl. pan-bu (minőség, pan alkalmas, illő pan-nu- tesz), mara-bu (szokás, mar a régi), in-bu — in-bam. 68. -bádu (kettőzött mássalhangzó vagy hosszú önhangzó után ppádu), pl. kúYu-bádu (analysis, kúYu rész); kan-bádu (álom, kan szem); ilam-bádu (szegénység, il nincs, am széphangzati közbeszúrás); kattu-ppádu (combinaison, convention, ka ttu- köt); asei-ppádu (kiváncsiság, asei vágy) ; piY-pádu (utó, far-rész, pin utó, fenék) stb. Jegyzet. Ezen képző eredetileg a fadu (tör. bat-, esik), ige igeneve s igy kaii-bádu (somnus tkp. szem-esés, szem-bágyadás). Magyar : for-bát, 1. a szótárt. 69. -ppam, pl. ila-ppam (alábbvalóság, 1la alsó, gyönge); tárl-ppam (profondeur, törpeség, tárl-); tit-pam (perez; erő, tin erő); nut-pam (picziség ; nun piczi, finom, hegy). 70. -ppanavu, pl. uyir-ppanavu (élet-mód, élemedés, uyir- él), cf. vanavu. -ppádu 1. bádu. 71. -ppu, pl. yá-ppu (költészet tkp. kötés, fűzés, yá

J- köt, akaszt), tarl-ppu (törpeség, táiT-); talei-ppu (fejzet, vég, szél, kezdet, talci fő). 72. -ppei, pl. kala-ppei (eke, kalam eszköz Cldw. szerint). Azonban lehetséges, hogy kalappci csak kal-áppu (kő-ék) módosult alakja, mert az ősi eke (cf. ék) alig volt egyéb a kőéknél.