Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - ELSŐ RÉSZ. Hangtan

28 Első rész. m+n = nn pl. sem-neri — senneri (szép irány; sem szép). l-\-n = nn pl. nal-neri — nanneri (jó-irány; nal jó). 1+11 — nn pl. tel-nír — tennir (tiszta viz, tel limpidus). 5. m+k==iig pl. manam kalittadu =. manan-galittadu (a sziv örvendett; kalV- tressaillir de joie). mérs—ns fids) pl. káyum-soTi = kánsori (csalán tkp. égő surló). m-\-t—nd pl. parlam tandán — parlan dandán (ért gyümölcsöt adott, parlam érett gyümölcs). 6. l-kk—l'k pl. kal-kir-cn — kal'-kivén (tanul-ok, kai- tanulj). l+s = Ts (—rcj pl. muyal-si — muyaV-si (igyekvés). l+p = Tp pl. kal-pcn — kaY-p-cn (fogok tanulni). l+t—TT (—TT) pl. kal-t-cn = karrén {kaTTén : tanultam). Ilyen káVVu, kál-tu (keletes = a szél). 7. l-\-k=tk pl. kcl-kiT-cn — ket-kir-én (hallok: kél-). l-ks — ts (—ts) pl. nál-seydi = nát-seydi (nap-cselekedet, nál nap, dies). l+p = tp pl. innál-payir — innátpayir (e nap = ez idei termény). /+/ = // pl. nál-tőrum = náttórum (nap-onként : T-Tat, kön-sayin). 8. /+ m = nm pl. kal-malei = kan-malei (kőhegy; kai kő), il-mci = in-mci (inség, incs, hiány). I -Vm — nm pl. mid-mudi = mun-mudi (tövis korona; mul fulánk, tövis). 11T t—nd pl. kan tiTa- = kan diVa (szemet tárj). n+ t=nT (—nd) pl. palan-Vtandán = palanTandán (jutalmat adott, palan). A magyar nyelvben előforduló hasonló változások közül néhány példa : / +/£ = rk pl. botor-kál pro botol-kál, szemer-kél pro szemeikél. / = rs pl. fers-ing pr. felső-ing. / +t = 11t

, dö-n-t pr. dö-l-t. / = nn, honnan pr. hol-nan. d-\-ii = nn, ün-nep pr. üd-nep. mőrt — nt, ront pr. rom-t, hon-t pr. hom-t cf. homp. r TI -II pl. solló pr. sorló (sz), olló pr. orló, tolló, talló pro tarló, torló stb. r = népiesen pl. bossó pr. borsó, kopossó pr. koporsó. 9. Rövid egytagü szók végmássalhangzója szó vagy szótagkezdő önhangzó előtt kettőződik, pl. kai (kő), kall-in (kő, kőhöz tartozó), kall-ukku v. kallinukku (kőnek), tol (régi), toll-ei (régiség) stb. 10. Az ai, ey végű egytagúak után a következő n (ny), 11, m kettőződik, pl. kai-m-máVu (change, troc, échange, recompense szószerint kéz-bere, kéz-csere), kai-m-máVn(kalmár-kodni, csere-berét űzni). 5- §• A MÁSSALHANGZÓK VÁLTAKOZÁSA. K. A Á-nak magában a tamulban két változatát vettem észre, t. i. az ^-et és v-t, pl. kurlalu- (rouler, boucler etc.) bizonyosan surlalu- (tourner, _pirouetter etc.) mása, kaT

at ti — vaVatti (motte, bouse desséchée, exremens sees, vájjon nem a magyar terágya eredetije-e?). A tamul y is néha a testvérnyelvek bizonysága szerint Á-ból való, pl. kann. kivi — tel. ccvi — tam. sevi (fül), mongol ciki, a mely ismét a magyar siik-et szó gyöke, olyan fosztó képzővel, mint a tamul sevi-du (fületlen — sük-et). A tamul sey-, telengu céy- (székely csej-ál) = kann, gey-, gónd, ki-, ké-, a melyek ismét megfelelnek a mongol