Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - ELSŐ RÉSZ. Hangtan

Hangtan. 2 5 kike- (csinál) igének. Nem tudom a magyar «gép» szó történetét, de lehetetlen nem látni rajta a dél-indiai typust, vagyis a tamul sey-bu mintát. A tamul g, a mely két hangzó között a sanscrit k-t is helyettesíti, ugyancsak két önhangzó között v-ve\ váltakozik, pl. nóg-a — nőv-a (nyavalyogva) ; tam. águ- = tel. ávu- (valamivé válik). Ehhez hasonló az, midőn a tamul ^--nek a magyarban v vagy j felel meg, pl. tam. pugu- = magyar buv-ik vagy buj-ik, tam. nageitt-én = magy. nevet-tem. Hasonló mongol g a magyarban szintén v, pl. mongol tcge- vagy té- = magy. tev-és. Jegyzet. Dr. C

ALDWELL püspök a &-nak t-re változását is állítja, a midőn a gőnd imma-t (ti-k) többesben látható t-t k többes képzőből származtatja. Nézetem szerint a t aligha a £-nak változata, hanem inkább egykorú társa, pl. székely töp tam. tuppu- ép oly eredeti, mint a köp tam. koppuli'-. A tamul szókezdő £-nak a magyarban első sorban k, azután csaknem egyenlő számú esetben g és h a megfelelő, míg cs és gy csak gyéren. Láss példákat a hasonlító szótárban K alatt. 77 Az n (ng) orrhang éppen olyan társa a ,77-nek, mint az n a d-nek s valamint az /, 777, 77 a k előtt 77-re s maga a k g-re változik, éppen úgy változik az m a t előtt 77-re s maga a t d-re. Azonban a legtöbb esetben az n a g előtt és az 77 a d előtt, csupán mellékes hang igazolhatlan eredet nélkül. Ugyan ez áll a magyar ng, nd combinatiora nézve is ; mert a tamul kara-ngu-brtn lévő 77 egy cseppet sem különbözik a magyar karing-ban hallatszó 77-től se kiejtésre, se származásra nézve. A tamulban is szókezdőül csak az inkább helyképző, mint önálló névszó gyanánt szereplő nanam (== ka77, hely, hon) és még egy-két hangutánzó szónál fordul elő. Az ilyenfélékben, mint i-n-gan (i-hon), a-n-gan (a-hon) pro a-kkan és i-kkan a k gyengületének vehető. S. Minthogy a tamul nemcsak a sanscrit nyelv három sibilansának s négy palatalisának, hanem a többi társnyelvek s, ts (cz), y (dz) és s, c, y hangjainak ellenében egyetlen egy fél palatalis, s fs-\-y)-et állít irásilag, azt lehetne gyanítani, hogy a Tamul-féle nyelvekben ép úgy, mint a többi turániban eredetileg nem is volt több s a hol jelenleg több van, azok a k, g, t, Y-nek változatai. Azonban akárhogy legyen is, a tamulban kiejtésileg jól megkülönböztetett ú (sj), c (cs) és y (ds, angol j) három hang van. Ezeknek legközönségesebb változata a y (j), mert a sanscrit rápá (király) szó a tamulban arasan vagy arayan, tam. pasi-ttal lehet payi-ttal (avoir faim, étre affamé, böj-t, bőj-t-öl) is, pnsal = puyal (fosz-tó, nagy szélvész), pasum (zöld, pázsint) mellett van paim is. Minthogy a tamul peyar (név) régi kann, pcsar, újabb hesar szónak a tulu nyelvben pudar a megfelelő s a tamul a sanscrit sziszegőket t-re is változtatja, azért a Tamulisták v-ből d-t származtatnak, a mi éppen nem lehetetlen. Azonban látva, hogy a magyarban gyökcr-cd- bői gyökcr-cdz és gyöker-ez, tömöszölből csömöszöl, latin dracone-hó\ sárkány stb. lesz, helyesebb azt mondanunk, hogy a Tamul-féle nyelvekben is a d eredetibb, mint az ú és y s így a tulu pndar alak régibb, mint a tamul pcyar (összevonva pér) s kannada pcsar vagy hesar. Hasonló kép a tamul pudiya (új) régibb alak, mint a kann, posa, kosa finn unsi (új, novus). A magyarban az í és j (y) rokonságára s egymással való váltakozására, példák : fej-l- = fest- tam. piy- (piy-ssal, pissal), cs-t = cj-t; ejt-j = ejt-s, vet-j •= vess stb. A tamul szókezdő palatalis ú-nek megfelel a magyarban legtöbbször s és sz, egyharmad számú esetben cs, gyéren az ^ változata a zs, valamivel többször az sz változata a cz és z, azaz csupa rokonhangok. A tamul ségarP-, ségarittal (1. ajuster, 2. amasser, ramasser, réunir etc.) igénél