Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - ELSŐ RÉSZ. Hangtan

Hangtan. 2 5 Ellenben az ilyenféle sorakozás mint: a+o, i + o, i+e, u+o, e + o, ai-fo és o+e igazi tamul szóban alig fordul elő. Ezekből láthatni, hogy a vocalharmonia a tamulban nincs annyira kifejlődve, mint a török-tatár nyelvekben, de ezek egyhangúsága sem a mongol- mandsu és japáni nyelvekben sem a magyarban nem található fel. A ragok és képzők nem idomulnak az igaz a tőszóhangzója szerint, mint a mongol, török-tatár és magyar nyelvben, de mégis van rá eset pl. a telengu a tamul in loc. gen. possessivus ragját a hangrend szerint járó na, ni két alakban birja, míg a tamul a magyar és mongol nyelvben szintén semlegesnek tekintett i-t tartotta meg. Különben a ragokat illetőleg megjegyezhetjük, hogy azok tulajdonképen önálló szók voltak, s hogy a magyar nyelv is csak később idomította át azokat pl. a Halotti Beszédben még «halál-nek, pukul-nek, uruszág-bele» stb. áll. a mai «halálnak, pokolnak» országba» helyett. 3. §. AZ ÖNHANGZÓK VÁLTOZÁSA. A tamulok által a szó lelkének nevezett önhangzó változhatik mennyiségileg és minőségileg. A mennyiségi változás kétféle: nyújtás és rövidítés. A nyújtás származhatik : 1. két önhangzónak összevonása által, a midőn is valamely mássalhangzó esik ki azok közül, pl. ál-am (1. largeur ; 2. ficus bengalensis pro agal-am, f again- s'étendre) ; á-ppei (cuillére á pot, nagykalány ; pro aga-ppci), á-ppu (cuneus, coin, ék, ék-szeg pro aga-ppu, tkp. a távolító, tátó, nyitó, f~agalu-), á-kkci (ak-asztó, kötő, \ d-,ya- lier), tál (bőr, takaró, kéreg, pro togal, kan. togalu, togulu, takar-ó, bőr, burok stb.), pá-l (fél, cf. finn puoli, szláv pol, pä- felez, V

pagn-, vagu- vág, oszt) , pä-di (id. pä-, pagu-; pádi- felez másodképzetü ige), pér (név, pro peyar, pcsar, pcdar). vér- (verítez pro viyar) stb. Ilyen összevont alakoknak tartom a magyarban a többik között a magyar jár- (jár, tamul nigarl- pro y-igarl aller, marcher, tör. tat. yügürü és jürü-). Láss egyéb példákat a mássalhangzók elesése alatt. 2. Nyújtás származik valamely mássalhangzó hiánya vagy elesése folytán pl. tam. ti (tüz, ku(/agu tittú, tuda didd, uráon cic) « tű (plume d'oiseau, székely tulu magyar tolu, toll, török tüy) « tű-, tűvu- (jeter, magy. dob kann, dobi) « tá (hozz, adj pro tarn-) « vá (pro varu, jere, mongol ire, yire!) Ilyenek magyar fű tarn, pul, kő, köv, kav tam. kai. A tamul kán- (lát, kan, szem) vé- (ég), sä- (hal), nó- (nyavalyog) igék nyújtott önhangzói a hiányzó igeképzőt pótolják s azért a múlt időben a képzők által a hiány pótoltnak tűnvén föl, rövid hangzójukat visszakapják így: kan-d-en (láttam), ve-ndu (égett), scttu (meghalt) nondu. A kán- synonymja kannu- (lát, kandit) rövid hangzóju, mert képzője van. Ezért az ilyenféle tünemények oka is, mint pádu (szenvedés) padu- (szenved), min (csillag), min- (fénylik), síidu (sütés), sudu- (süt) stb. szerintem az, hogy a származékokban a hosszú önhangzók a hiányzó névszó-képzőket s így az d, 11 kettőzését pótolják.