Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 333 va-csok (vacsk-ol, vacskot-ol : összegyúr, tör). Tam. pis-ei-, pas-ei-, pisafu (pétrir, méler, broyer etc.). vacz-og (a fog, syn. kocz-og || fáz-ik). Tam. vida-vida'- (trembler de crainte ou de froid). vaczok (vaszok : vaczk-ol-ód-ik : búvó hely). Tam. inasa-, masagu- (se cacher, se tapir etc., míru, = viru-). A tam vad-ei (cage, rayon de miel) inkább a fészek szónál látott alakokhoz tartozik, vad (bestia, fera, ferus : vail-on, vad-ász- és vadász). A tam. véttei (chasse kann, béte, kud. bote) a védn (chasse, caste des sauvages, véd-an, chasseur, sauvage, habitant des foréts et des déserts, cf. vadon) alak származéka. A véctu a vada (boreal ; vadádu, le nord ; vad-andei, vád-ei vent du nord, petit village des chasseurs, des chauvages) alakokkal látszik összefüggni, mert éjszak, sötétség, meg vad (rossz, iszonyú) rokonfogalmak, amint a mong. bud-oiiyoi (trüb, dunkel : bud-on-yayai., der wilde Eber) továbbá k.-tat. tön-cak (éjszak és tam. tnnangu, noirceur, obscrité) mutatja, vag-dal (vagd-os), 1. vág. vagy (vagy . . . vagy, avagy = sóit . . . sóit) jelentéssel a va-gyon ige rövid alakja. va-gyon (— vad'-on pro va-l-don, d jelen idő képzővel), vaj (vaj-az). A tam. ven-ney (beurre frais) összetett ven (pro vei, blanc) és ney (beurre fondu, graisse) részekből. A ney szótársa a man. nei, ney (sudor) mert a t.-tat. tere (sudor) + jay'i (adeps) vaj. A ney és vaj alak közvetítője a t.-tat. may (Butter, Schmalz, Öhl). vajik-ol (bűvöl, bájol). Tam. mayakkufasciner, charmer, infatuer, mayakk-al n. v. may-angu- v. intr.). vaj-ud-ik, tam. vay-ä (douleur de la matrice, — du fétus ... de l'enfantement vayävu id. et désir, fétus, matrice, peine), vak, vakk (vak-si, vakk-ul, vakk-it, vakkol = bevon, vaki-sa = fekete foltos). Minthogy a vakk a «sötétség, feketeség» szókkal és fogalmakkal áll rokonságban, a mint a föntebbieken kívül a tam. kurndn (cécité, obscurité t.-tat kör aveugle, kani, noir etc.) mutatja : azért a magn-, maiigu- s'obscurcir . . . magu-dam, obscurité) ige makku- (v. tr.) igével magyarázott fakó, fekó szók társa, vakar- (vakar-ódz-ik, vakaru = kapart tészta szék.). A tam. ngii; kann, ngnrii (wuguru), tul. ngnrii (ongle, nail) szók igéje a magy. vakar-, mert a karom (l. ezt) = vakaró, mong. uyur-i (harken, scharren), vak-áncs (szék. = teknő, béka-vakáncs). A tam. i. vakku (i. bassin, teknő; 2. peau, écorce : vakká-maiii, grain fait de coquillage ; 2. akku (conque, cauris ou monnaie de coquillage). vak-og- tam. vakku-vakkn (mot imitatif du bruit v. v

7. ; vag-uli, bruit, son), vai- /vol, val-ál, val-ó || vol-t). Tam. ill- (wul: y avoir, exister : nlladu, ce qui est, la vérité etc.), mong. bol- (étre), t.-tat. bid- (fieri), osm. ol(étre, devenir), man. o- id. val-ag. A tam. píhal (vulve) szó gyöke a pip, pipi- (se fendre, crever, pilagu, fente, crevasse etc.). Ezért a föntebbi szó szintén a vál- ige származéka. A tam. alagu (la famelle des oiseaux) hasonló gyökből való, mert az osm. disí (femelle) gyöke a t.-tat. fis- (trouer), mong. baldayan (vulve). vall- (confirmare, affirmare, confiteri : vallomás). Lehet, hogy a vai (vol-) igéből való, de nem a van-ból, mert ez maga vald'-on rövidülete. Különben, cf. tam. vald(se fortifier: dire, parier, és vain'-, étre ou devenir fort, se fortifier: valukkap-pésu-, parier haut etc.). va-n pro vagy-on. vany-al- (vanyal-it-, fány-ol : bácler un travail). Tam. van-ei- (faire, former, faconner). vanyiga (v. lábu = horgas lábu). Tam. van-aiign- (se courber, s'incliner, se plier : révérer etc.). var (var-angy, varangy-ag, szék. = rüh ; var-as, szék. rühös = viszkető).