Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

al 332 Szótár. igéz értelme is tkp. költöz, a mint a büv-öl- stb. syn. szónál láthatni. A tam. nyelvből az igu- (arréter, subjugner tkp. nyüg-öz-) igét veszem ide, mert a hirlap számát, füzetét jelentő ikkam szóval nem vagyok tisztában, hisz a szótárból hiányzik is. üget- 1. iget. I- úgy (— üd': kéz-ügy, ügy-es, ügy-etlen). Tam. udavi (secours, aide, assistance, service, don . . . kaikk' udavi-y-áy-iru

1étre sous la main . . . kézügyben lenni : udavu- servir, étre utile «convenir, sous la main, assister . . .). Ügy látszik a tam. idu (1. üdv) és udav-i alakok az üdv és ügy-re nézve megfordítvák. A mong. ide a tam. idu-hoz, az üd pedig ide tartozó. ? II. ügy (— üd': víz, folyó. Fekete-ügy). Ha a tam. udu (eau ; főssé de forteresse) szó a ser. uda (eau, udya, riviére) szóval egy: ákkor a miénk is oda tartozik. ügy-el- fid'-el: rég. ügyehöd-ik, intendit, ügyel, figyel). Tam. oss-am, oss-ei (attention, attention á écouter, tehát a miénk sem az 1. ügy szóból való), cf. figy-el-. ük (ik, ike, uk : rég. i. nagy-anya, avia; 2. szép-anya, proavia, ma : abavia). A mong. eke, tam. akkei, ser. akká, t.-tat. ok (ebben : ök-süz — anyátlan = árva) csupán anya (mére) jelentésű I mong. ike, yekc (grand), 1. ig-en (tkp. nagy-on). ül (ül-dög-el-, ül-ep, ülő). Tam. ulukk-áru-, ulukk-á- (s'asseoir, s'accroupir, s'affaisser). A tul. k-ullu- (to sit) valószínűleg k előtétes. ül-d- (d trans, képző : üld-öz). A tam. un-du- (pro ul-du-, pousser, chasser, conduire), a tamul hangtan szerint más alakú nem lehet; a mong. iil-de- (vertreiben, verjagen . . .) őseinktől való, mert a t, d trans, képző, főkép a magyar és tamul nyelv képzője, iimmög- (ümmög-et, üng-et, un-g-at-). Tam. ümei (mutisme, muet, ümeiy-an, muet, «ümmögö» szlávosan néma). Hoszszu hangzó egy mássalhangzóval = rövid hangzó két mássalhangzó, ünnep (pro id- nap, 1. üdv). ür (üreg, ür-es, ür-ül, ür-it). Tam. őrli- (étre évacué, vidé, excepté : őrli'- orli-ttu ppódu-, évacuer, vider, acquitter, finir . . . vélci orli-nda bődu, munka ürültekor, üres időben), cf. man. j-uru (Höhle ; uru- hungern, 1. eh), ür-ög- (ireg, forog, 1. ezeket), üröm (cf. tam. maru absinthe, marundu médecine). ürü (herétlen kos, mong. ir-ge pro ir-ü-gei, ür-e-iigei, mouton chátré). üs-t (cf. tam. t-otii, «chaudiére, chaudron» grand vase), üs-tök (üstökös, cf. szék. guesmi). Tarn, ussi (touffe de cheveux du sommet de la téte : ussi-ssigei id. s így a magy. tök lehet képző is, de lehet a czika, tyika mása is), üsző (cf. tam. vaséi, fi lie, femme, vache, vache stérile . . mert az ősök nem voltak büszkék), üszög (üszök, üszög-es, szék. = üszk-ös). Tam. üttei (suie de marmite, mong. iso suie, suie fine de la fumée . . ., cf. ut-á Rauch . . ., t.-tat. öt- verbrennen), üt- (üt-köz-, üt-őd-ik . . .). Tam. i. add

1- (frapper, battre, fouetter, etc. : adittu -kkollu- se battre, iit-köz); 2. idi- fidii

1-, frapper, battre, pousser. piler, broyer, briser : tonner etc. || id-aVu-, heurter du pied, broncher, trébucher, cf. bot, bot-l-ik), t.-tat. it-, mong. n-üdő- id. üveg éveg. üv-öl-t-. Tam. iil-ei- (hurler, aboyer, k.-tat. ula- és iula- id. ű (üti) űn-ö. A M. Ny. N. szótára helyesen vette ezt «szülő» állat-nak, mert a tam. ínu(véler, mettre bas, porter : tn-á pro inum-á — borjadzó tehén) ige képezi a gyököt úgy a magy. mint mong. iiniye (vache), t.-tat. in-ek id. szókra nézve, üz- (űzőbe vesz, gond-űző stb.). Tam. óssu- (jeter, chasser, tuer conduire, ordonner, gourverner etc. [| ussu-, lancer vers le but, jeter, chasser . . .). űz (szék. = büz, űz-ül = bűzül, 1. ezeket, tarn, üsu-, müsu-).