Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

al 342 Szótár. mint a tam igének, pl. a marhákat a mezőre tol-ni, ma már nem hallható. told- = tód-. ? tol-mács. E szó valószínűleg a mong. kele- (nyelv) + mür-ci (fordító) mintájára készült a t.-tat. til, tel (nyelv) -f mac (összeillő) szókból, cf. k.-tat. mac kiter- (fordít, tolmácsol), tolu, toll = szék. tulu. tol-vaj (cf. csal, csal-fa; tehát lehet a széles értelmű tol- vagy dúl ige származéka, cf. t.-tat. man. tala- berauben), tom-b (nom. verb, tuskó, tomb-ácz id. tom-pa - buta, tomp-ora, a tombos rész || tön-k pro töm-k. tönkesz). Tam. tumV- (couper, trancher: tamikkei, tumi-ttal, tnmi-ppn nom. v. coupure, tranche etc.), k.-tatár tum-ir-an (tuskó \ tum-ir- — tam. tumV- ; tüm-gä-k id), tomb-ol- (— top-og, ugrál, zajt üt). Tam. timi-dam, timi-l-am, tumii-l-am (grand bruit: /. pódusauter, gambader, jouer, faire du bruit), tom-pa (cf. csal-fa : == elvágott, buta), lásd tom-b. NB. A k.-tatár tupas f orosz tup- émoussér: tűp-'ij émuossé). ton-ka (cson-ka : — levágott: cs. bon-ka). Tam. tun-V- (couper, mettre en pieces : tunikkei, morceau, piece ; tunukku id., cf. t.-tat. kes- couper, kcs-ck obtruncatus), mong. taiio- (abschneiden, kürzer machen ; man. tani, ein wenig), tony-hó (szék). = tunya. I. top- = dob-. II. top- (lehajol, négykéz-láb áll). Tam. tavarlii-, tavain- (ramper, se trainer par terre). topa (sánta: osm. top-al id.). top-án (topán-ka : t.-tat. tab-an, dab-an — mong. tab-ak Fuss-Sohle : man. taba, platte Seite des Spielknochens), tftopor = orosz topor, hache, cognée). tor (tor-ol, tor-oz id). E szót rendesen a t.-tat. toi, tut, mong. toi, man. tni (banquet, festin) szóval szokták egynek venni. Azonban a magy. tor «halál, ölés» alkalmával tartott vendégség, a miért is ez a tamul-féle népeknél a halottas háznál szokásos urimei-kkansi (örökségi kása) osztásra emlékeztet. A kaúsi szó syn. tori (riz cuit: tu Tu, nourriture) és sóYu, a melyek társa a magy. tor. tor-h (nom. v. tor-h-ad, tor-h-ány, torh-ony-ó = por-h-ad-ó || tar-h-ud-ik, tehát «por-h-ad, roh-ad» s így a por szó társa a gyök man. tor-on Staub). NB. A tar-h-ud-ik ige gyöke nagyon az orosz s-tar- (vieillir: öregedik, kor-h-ad) igére húz. tor-l-ad- (pro tor-ol-ad : tor-l-ik stb. : összegyűl, megakad, megáll, stb.). Tam. taYu-gu- (étre arrété, empéché, barré, retenu : taV-umbu, bord, digue garnie de pieux pour arréter et détourner l'eau etc.), mong. tor - (aufhalten, zurückhalten, absperren). Ennek intras. alakja a t.-tat. tor-, tur-, dur (stehen bleiben), man. doro- aufhören, nachlassen tkp. megáll), tor-l-ó (tolló szék. = tarló, tor-ongy : rongy V tar). tor-ok (rég. turuk: kerék-torok, ágyú-torok, csizma-torok : large trou, gueule, gosier). Hogy e szó a tur (fur, lyukaszt: trouer) ige származéka, a rég. alakon s a jelentésen kívül igazolja a tam. ton-dei (torok X tol-, percer, perforer) szó származása, toromb (maroknyi nád stb.). Tam. turumbu (paille, fétu). NB. Úgy látszik a kétes eredetű szalma szó előtt a föntebbi szó volt a «nád, szalma» jelelője. tor-ty ( szék. torty-os : ránczos, bugygyanós : tirty-eg-torty-og, cf. tűr). Tam. sarli- (sarli-ndu bó : se rider .. ., saYlu-ngu-, se rider en mollissant, saillir dehors). tor-z (nom. v. torz-on-bor-z : tor-z-ul |] torzs-al-kod- = torz-an-kod-ik). Tam. túYu (i. buisson, broussailles etc., 2. «cheveux hérissés, frisés ou emmélés» : tül'u-, se répandre etc., tüY-Yu pro tuY-tu-, répandre, hérisser etc.). tor-zsa (cf. morzsa : a tor-lo, tor-ongy szókkal egy-gyökü). torzs-ol (törzs-öl) = dorosz-ol. tosz- 1. tusz-k-ol. toty-og (tötyög: totyma, totyom-potty). Tam. i. lattu- (chanceler, trébucher, broncher, vaciller) ; 2. tettu- (chanceler, marcher d'une maniére chancelante, broncher, trébucher); 3. tada-dada'- (chanceler, vaciller, balancer etc.). tova (man. tu-ba, jene Seite — d-ort; ezen