Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 327 távolra mutató to elemet még a tam. tá-ttan «un tel» töve sem menti meg az árya családhoz tartozástól). tó (tó) to (V tav: tó-csa Dim. átalában víz, locsadék). Tam. tőy-am (eau ; tóy-, tremper, se inouiller, plonger, se baigner, se laver etc. : tuv-ei-, tremper, se mouiller, étre trempé, plongé etc.: tuvei nom. v. breuvage, chose potable). NB. A tam. tóy-am nom. v. tóya alakban scr. szónak van jelölve s a szláv taya (liquare) igével akarják támogatni. Azonban a tam szónak a t.-tat. su, siu, suy (eau), khinai sul (water) szókon kívül éjszakon még több társa van. tód (/-ezve told: addere). Tam. 1. todu- (unir, joindre, lier, attacher, assortir, composer etc.) ; 2. tod-ar(lier, enchainer, nouer ensemble: tódoz || suivre, continuer etc. id.). A magy. szó népiesen és helyen tőd, mert egytagú, tó-dul (cf. kon-og, kon-d-ul: tód-it). Tam. tud-ei- (étre serré, préssé á l'étroit, en foule). Tot. Úgy látszik e nemzeti név a latin sclavi szónak ősi magy. fordítása, mert a tam. tótti (nom. ag. serviteur de village, vidangeur etc.) jelentésű, s a szláv «szolga» szó előtt ama szó lehetett hasonszerepü. tót-ágast (t. áll-, valószínűleg tat-ágast helyett, cf. táttu-méttu, désordre, sens dessus dessous — fölfordítva). tö több (több-é). Akár közép-fok, akár nem, a tam. tava (abondance, abondamment, trés ; man. mong. daba-, übersteigen, übertreffen ; dabaIi, mehr etc.) alakokhoz tartozik, tök (1. cucurbita, 2. scrotum : tök-ös, tök-öl). A szláv tik-va (courge, citrouille : tök V?) semmit sem bizonyít, mert se gyöke, se rokonsága, míg a magy. tök a teke, tekély, tök-ély (rondeur, perfection) szókkal egy-gyökü. Ide tartozik a tam. tengu (cocos nucifera) szó, mert délen ez a tökély (gömbölyüség) fő képviselője. tök-é-1- (vég-ez), 1. teke. tökít- (tehát tök-ül alak is volt szék.). Tam. takku-vi'- (faire tomber en pouvoir de ; takkuvittu-k-kotlu- «s'approprier, s'emparer du bien d'antrui»). Különben «véget vet»-nek is értelmezhetni s ekkor az tök-é-1 gyökéből való. tölgy (= told': quercus, tam. kaVu-váli, mong. yara- modon tkp. fekete fa, a mikor is a «fekete» = kemény: s így a tölgy is lehet telített = tömött fa), töl-t (stb.), 1. tel-. töm-, tem- (töm-eg, töm-ér-dek = vastag, töm-ény, tem-ény ; töm-h-üd-ik, töm-ül, töm-it). Tam. 1. tamd- (étre abondant, abonder : vayiVu tamattadu, la fain est apaisée tkp. a has tömött; tamakku-, remplir, tam, couvercle, obstacle : a tömő, dugó) ; 2. timi(timi-dam : solidité, fermeté : tömöttség, tem-ény, tömény: tim-iru-, croitre, augmenter, cf. temér-dek = vastag, tömött; timi-l-idu-, serrer, mettre á l'étroit etc.) ; 3. tini- (fourrer) ; 4. tumb-ei (foule, troupe, armée, cf. töm-b) ; 5. tun (plein, serré, préssé) ; man. tomo- (sich zusammenschaaren : tumin, dicht, häufig), töm-lő = töm-ül-ő (rég. tul-bou) szónak a mong. tulum, man. tuluma, osm. tulum (outre, sac de cuir) szókkal semmi köze, mert ezek a tel, töl gyökhöz valók, tömpe pro tö-r-pe. tömp-öly (szék. a levágott nagy fa apróbb tuskói), 1. tom-b. töng-öly (szék. = teng-ely || tön-gör-ög — gurul). Mong. tonyor-tsak (Burzelbaum ; tüngertsck Schmeerbauch, man. tonyoli- Burzelbaum schiessen), tön-k (pro töm-k, ten-k stb.), 1. tom-b. NB. A «tönkre v. tenkre jut» kifejezés olyan, mint a tam. tun-du virlu- (éprouver de la perte tkp tönk-re es-ik), mert tundu (piece, fragment, morceau : tun-di'- couper, tundittal, brisure, coupure, ruine etc.) hasonló logicáju. töp- (szék. = köp : töp-e-del-em). Tam. tuppu- (cracher, expectorer : tupp-un-, étre conspué, méprisé : tuppu-dal, crachement, crachat etc.). töp-ölye (fazék-féle). Tam. tab-alci (vase, bassin, pot de cuivre, marmite etc.), lásd tep-si. töp-ör- (teper-: töpör-e, töpör-i: töpör-öd-ik, töpör-tő, teper-tyü : összeszárad, köpörödik).