Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

HARMADIK SZAKASZ A geologiai megfigyelések leírása és eredmé-nyei Lóczy Lajostól - MÁSODIK RÉSZ. A Kuen-lun hegyrendszer

X. Sen-szi és Kan-szu carbontáblája és a löszvidékek. 449 az útnak ez eltérése a völgysíktól, mely nem nagy kerülettel a Ta-jü melletti folyó völgyéből Pin-csou-ba vezet. Kétségtelenül járhatatlan lenn a völgyút, ezért szeli át a szekérút a Ta-jü és Pin-csou közti 200 méternyi magas völgy-közt, közel annak legmagasabb pontjához. Pin-csou városnál a Czing-ho (King-ho) széles völgyébe jutottunk és azt NyENy-i irányban fölfelé 200 km.-ig a folyó forrásáig követtük. Az út nem marad mindig a völgyben, hanem Pin-csou felett ismét két völgy közén egy lösz fensíkra hág, ezen lépi át Sen-szi és Kan-szu tartományok határát ; majd Kin-csou-nál mindvégig való lennmaradásra száll le újra a Czing-ho völgyébe. A Pin-csou és Kin-csou közti fensíkon egy hosszú napi járónk volt ; a fensíkról tág szemkörben nem láttam kiemelkedést, akár az Alföld rónáin, olyan egyenletes itt a felszín. A gondosan mivelt őszi buzavetések és ugarok is emlékeztettek az otthoni képekre. Fokozta a tájképi analógiát az is, hogy a messze síkon semmi épület nem látszott, csak elvétve állott itt-ott egy-egy magas nyárfa csőszkunyhóval aljában. Csak olyankor, mikor az út közel jött, a fensíkot befogó két mély völgy egyikéhez, szűnt meg a hazaemlékeztető varázslat ; mert ilyenkor szúk, 2- -300 méterrel mélyebb, meredek falú völgyekbe pillantottunk le, melyeknek oldalain a löszterraszok megolvashatatlan lépcsői, ezeknek meandrinikus vonalakban egymásba folyó perspectivái és a sok sötét pont a terraszfalakon nyugtalan képet tártak elénk a síkság melancholikus csendje után. A messzelátó mindenfelé nyüzsgő életet hozott közel e terraszokról. A löszbarlangok jobb megfigyelésre troglodita ÉÉNy Kin-szuj-ho. Joung-szo-szhien Czien-csou. DDK. 35. ábra. A Joung-szo-szhien melletti gerincz metszete a) Homokkő és sötét palás agyag, b) Homokkő szénnyomokkal, c) Konglomerát. d) Kemény kovás agyag, e) Lösz. Mérték a hosszaságra i: 40000, a magasságokra 400000, arány 1:10. falvakká csoportosulnak s még télvíz idején is a mindennapi teendő az üregek előtt történik, számtalan helyen felszálló füst jelöli az emberi otthont ; az ebek csaholása is félmérföldre hallik a terraszok mélyen fekvő amphitheátrumaiból. A fensík, habár ház semerre sem látható rajta, mégsem egészen lakatlan ; vannak ezen is tanyák, csakhogy láthatatlanok, mert földalattiak. Véletlenül fedeztem fel egy ilyet, midőn az úttól néhány száz méternyire füstöt látva a sík földből felgomolyogni, oda lovagoltam. Körülbelől 15—20 m. négyzetoldalas függélyes falú verem nyilt előttem, melynek mintegy 6—7 m. mélységű feneke udvarul szolgált, míg egyik oldalába az istáló és félszer odúja, ezekkel szembe, a másikba a lakóház szobái voltak bevésve, ez utóbbiak tetejéről került elő külön kémény aknán keresztül a füst. Lejárásul löszbe vájt gádor szolgált? Budapest közelében, Budafokon a neogen szarmata durva mészbe vésett lakások tökéletes hasonmásait adják az ilyen khinai lösz troglodita házaknak. RICHTHOFEN kimerítő ismertetése után * fölösleges munkát végeznék, ha apróra leírnám Kan-szu és Sen-szi tartományok északi részének lösztájékait és azok sajátosságait. Elég ha azt konstatálom, miszerint a Lo-pan-san hegynek délkeleti oldalán lévő löszfensík, a mint RICHTHOFEN leírásaiból kivehettem, minden ízében hasonlít déli San-szi vidékeihez. Összehasonlítva RICHTHOFEN atlaszának 18- és 22-ik lapját gróf SZÉ* RICHTHOFEN, China. I. Bd. II. fej. és II. k. IX. és X. fejezet. Gróf SZÉCHENYI B.: Keletázsiai útja. I. köt. 29