Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

HARMADIK SZAKASZ A geologiai megfigyelések leírása és eredmé-nyei Lóczy Lajostól - MÁSODIK RÉSZ. A Kuen-lun hegyrendszer

3 «4 Geologiai megfigyelések és eredmények. CHENYI atlaszának DIL, DHL, és CII. jelzésű geologiai térképeivel, az tűnik ki, hogy Sen­szi és Kan-szu-ban a lösz térszíni uralma nagyobb mint San-szi tartományban. Akármerre tekintünk le a mély völgyekbe, az tűnik szembe, miszerint a lösz alatt a völgyfalakon sötét színű vízszintes rétegfejek vannak; ezek Ta-jü és Pin-csou-tól fölfelé valamennyi völgyben és ezek elágazásaiban felismerhetők. Homokkő, palás agyag, kemény agyag-, agyagpala- és konglomerátrétegek váltakozásából állnak e rétegek, márgás mész közbetelepedések is mutatkoznak. Pin-csou közelében Ta-fu-cz (Ta-fu-sze) helyen a szürke homokkő vastag tömeges padokat képez, fluviatil rétegzésű vízszintes rétegeiben egy nagy vésett üreg van, melyben Buddhának 17 m. magasságú ülőszobra ékeskedik. (36. ábra.) 36 ábra. Buddha szobor Ta-fu-cz mellett. A völgysík felett 25—30 méter magasságig emelkedik a vízszintes rétegek képezte völgyfal, e felett még egyszer ilyen magasságig löszfalak meredeznek, azután a lankás lösz­alkotta lejtők és az ásott terraszok még 200 250 métert lankásan emelkednek a fensík lapjáig. Az a körülmény, hogy a vízszintes rétegek a völgyúttal emelkednek, vagyis mindig ide s tova ugyanolyan magasságú fallal kisérik a völgy síkját, arra utal, hogy a fensíkok magja nagyobbára ezekből a rétegekből áll. Hogy itt is a felső carbonhomokkövekkel van dolgunk, azt nem kell bővebben tárgyalni. E tájkép és talajszerkezet változatlanul Ping-leang-fu városig tart, hol azután a fel­szín és az altalaj szerkezete egyaránt hirtelen megváltoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents