Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1
ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától
Bevezetés. CCXXXIII vallásának imádott elveivel és porrátörné istenesített irodalmi bálványait. De van-e, lehet-e ehhez remény ? Ez a par excellence conservativ nép úgy neveli a gyermeket, hogy erényekben megközelíthesse őseit, tudományában és az irodalom terén nemzeti nagyjait, mint KUNG Fu TzE-t ( C ONFUCIUS), MENCZIUS-Í és EA O TzE-t, de azokat elérni vagy túlszárnyalni akarni a képtelenségek közé tartozik s vétkes és kárhozatos merénylet lenne. Ily elvek, ily nézetek mellett a haladás képzelhetetlen, megmarad tehát az ősi stagnatio, melyben Khina már ezer évek folyamán sínlik. De nem csak az erkölcsökben, nézetekben és szokásokban nyilvánul ez a megakadás; tapasztalható az a ruházatban, építkezésben, étkezésben s egyebekben is egyaránt. Ha forgó szél vagy tüz a khinai lakházát szétrombolja, megsemmisíti, ő a maga elpusztúlt házát ugyanazon a helyen fogja újra felépíteni, ugyanazon nagyságúra s ugyanazon beosztással, szóval tökéletesen úgy mint az előbbi volt. Nem szabad neki bölcsebbnek lennie, mint ősei voltanak. A kegyelet elvei ellen vétkeznék, ha őseinek átgondolt és megfontolt nyomdokaiba nem lépne. Szerinte mindaz, a mi új és idegen — kárhozatos. Nézetének helyes voltáról meggyőződhetik az állami institutiók, az uralkodó dynastiának és kormányának vallott elveiből, melyek az övéivel azonosak. A khinai állam mélyen gyökerezik ama hatalmas, mindenhová elágazó és benyúló bureaucratián, mely nemzeti elvek és felfogások szerint nyeré régi időktől fogva nevelését. Khinában minden sajátszerű, minden originális, nem utánoz semmit, nem fogad el más népektől csak a legszükségesebbet, csak épen azt, a mivel a saját individualitását, a külbefolyás alóli emancipatióját és lehető elzárkózását előmozdíthatja és biztosíthatja. / Eszlelvén és érezvén más népek hadi fölényét, elkövet mindent, hogy seregeit európai módra szervezve és betanítva, oly fegyverekkel lássa el, melyekkel sikerrel védhesse meg- határait minden idegen beavatkozástól. Khina nem kíván egyebet, mint azt, hogy egyedül hagyassék. Ámde ezt ellenzi a világ érdeke, mely kereskedelme által, iparczikkeinek ellenállhatatlanúl új, meg új piaczokat hódít, s ezzel mindmegannyi rést tördös eme birodalom óriási álladékán. De valamint a tenger a birodalomnak csak keleti partjait mossa, ép úgy, khinai fogalmak szerint, az idegenekkel való érintkezés rákbaja országuknak szintén csak ezen a részén uralkodik. A ragály tovább nem terjed; a mennyei birodalom belső részei épek és kiterjedésük folytán hozzáférhetetlenek. E távoleső határok szüzességének fentartása, egyik főoka, a miért az országnak vasutakkal való behálózását ellenzi; mert nagyon is jó számító, semhogy be ne lássa, miszerint a hová ő maga könnyebben és hamarább fogna eljuthatni, oda okvetlenül előbb-utóbb el fog jutni és befészkelődni az idegen is. Khina fegyverrel, új határokat hódítani soha sem fog. Beéri azzal, hogy fentartja birodalmának integritását. Aggressiv politikához se kedve, se hajlama.
