Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától

XXXVIII Bevezetés. nem parancsolhatok önnel, és tehet a mint tetszik ; nem vesztegetem időmet, hogy önnel újra e tárgyról beszéljek. Ha még ezek után is a Kuku Nor-hoz mennie kell, át a Kia Yü Kuan-on, felsoroltam már mind a veszélyeket. A térképen van ugyan egy út, de újra áttekintve a khinai történelmet, a mi benne Lo Pan Tzan, Tan Tzing rablóról előfordul, azt hiszem, hogy hazugság. Én arról meg vagyok győződve, hogy út nem létezik ; de úgy látom, hogy ön nekem hinni nem akar. Ha önt itt megállítom, azt hihetné, hogy még azon részekben rendetlenség uralkodik. De tegyen a mit tetszik. Levelében azt mondja, hogy a Kia Yü Kuan-on óhajt kimenni An Szi Fan-ba és onnét tovább indulni a Lop Nor vagy a Kuku Nor felé. Én emlékszem egy «Lop A Tjor» nevü helyre, két év előtt néhány katonát helyeztem oda és az nem fekszik messze «Karasar»-tól. Kia Yü Kuan-tól, Yü Mön Hien, An Szi Fan, Hami és Turpán-on át Karasar-ig körülbelül 4000 li van, vagy még annál is több és ezen az úton néhány mandarint és katonát tartok. Ha ezen az úton akar utazni, tán megadhatnám az engedélyt, de ha a Kuku Nor-hoz akar menni, ott sem mandarin, se katona, se állomás, szóval semmi sincsen, ott semmivel sem segíthetném és az engedélyadás haszontalan volna. De ha ezekre a helyekre érend, tán elvégre hinni fogja, hogy igazat mondottam. Ugyanezen szavakat, melyeket most irok, szóval mondtam önnek azon nap, midőn meglátogatott. On egy mongol tolmácsot kíván, tán tudok egyet találni, de csak is a Lop Nor-ig és nem tovább. A mandarinoknak kiadtam a rendeletet, hogy keressenek egyet. SziN tolmácsának pedig néhány nap előtt mondám, hogy ha gróf SZÉCHENYI innét a Lop Nor-hoz indúl, kérni fogom a szívességért, hogy őt megtarthassam a Yamen-emben mindaddig, míg hírt kapok Lop Nor-ról, vájjon vissza jön-e Szo Csau-ba és azon esetben önnel haza küldendem őt Sanghaiba. Ez az, a mit kívánok. Hu bankár Sanghaiból azt írja levelében, hogy bankjánál 10,000 koop «tael»-t tett le, tudassa velem, mikor kívánja a pénzt felvenni, melyről egy nyugtát kézbesítsen nekem, melyet Sanghaiba küldendek. E levelet üdvözletem kíséretében zárom be. Nevemet tudni fogja».* E levél bár nem volt inyem szerinti, de mégis leltem benne néhány megközelítő pontot. Leginkább meglepett azonban engem egy bizonyos elkeseredettség a hangban; meglehet, hogy levelem félre lett értve, vagy hogy SZÍN tolmácsom azt rosszúl fordította le, talán szántszándékosan. Leültem tehát és egy második levelet intéztem Tzo-hoz, a mennyire lehetett röviden fogalmazva. Oktalanság lett volna vele hosszas «polemizálásba» ereszkedni, mert az e fajta nagy úrral nem jó «egy tálból "cseresznyét enni». * Ugyanakkor, midőn Tzo feleletét átküldé, nyolcz fáczánnal lepett meg, melyet én egy általam ejtett antiloppal viszonzék.