Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Tizenegyedik fejezet. A tibeti felvidék délkeleti ereszkedője a Jang-cze kiang (Kinsa-kiang) és az Irravadi között

Vízrajz. 291 szebb lánczhid, melyen Khinában mentünk. Mindegyik hídfőnél egy kis falu áll csinos templomokkal. A hidalás 12 erős lánczon nyugszik (az európai horgony-lánczokhoz hasonlólag). Hossza 70 lépés, szélessége y/

2 méter. Más két láncz, az alsókkal vasrudak s egy farácsozat által összekötve, a híd korlátját képviseli. A híd 12 méterrel emelkedik a víz színe fölé. A faragott kőből épült megerősítési partfalak mindkét oldalon 15 lépésre nyúlnak be a folyam szélességébe. Baloldali mellék folyók (25

0—27

0 északi szélesség között): A Kin long kiang Kjén csuen csou * északi oldalán Kjén ho név alatt ered, s e nevet Jang pin-ig megtartja, a hol egy szűk szorosból tör elő s a Jang pin és a Ho tyang pu közötti termékeny völgymedenczét, mint jang pin ho öntözi. A Tali ho felvétele után Kin long kiang nevet kap, melyet meg is tart egészen torkolatáig a Lant szan kiang-ba Suning fu északi oldalán. A folyó hossza körülbelül 320 kilométer. Szélessége Jang pin mellett 35 lépés, mélysége közel 1 méter. Esése Kjén csuen csou és Jang pin között (115 kilométer távolság) 733 métert tesz. Jang pin mellett a folyón híd vezet keresztül. A híd hét erős vaslánczból áll, melyeken végig laza deszkák vannak fektetve ; 60 lépés hosszú és 2 méter széles. A Kin long kiang legjelentékenyebb baloldali mellékfolyója, a Büh tyi ho az Öli khaj vagy Tali khai tavat táplálja, s azután ennek lefolyásaként egy szűk sziklaszorosban (Sa kvan nyugati oldalán) áttöri a hatalmas Czang szan hegyláncz déli folytatását és Ho tyang pu mellett a Kin long kiang-gal egyesül. A Tali khai vagy Öli khaj** 40 kilométer hosszkiterjedéssel és 4—10 kilométer szélességgel sokszorosan öblös vízfelület gyanánt északnyugatról délkelet felé húzódik. Kis szigetet csak kettőt láttam, még pedig a két legnagyobb öbölben közel a meredek keleti partokhoz. A tó mélysége a lapos és posványos nyugati széltől kezdve keletfelé növekedik, a hol sok vitorlás hajó sürög-forog. A nyugati part igen sekély s a halászok csónakok nélkül képesek hálóikat használni. A tó vízszini 2140 méter tenger fölötti magasságban fekszik. A keleti meredek parton a Jang cze kiang vízválasztéka alacsony s erdőségeiktől teljesen megfosztott dombalakokban 2180 — 2400 méter absolut magasságig emelkedik fel. A nyugati lapos tópartnál egy 4—5 kilométer széles, rizszsel felette dúsan beültetett termékeny és sűrűn népes síkság terül el. Ennek nyugati szélén először széles domborodású alakokban emelkedik fel a Czang szan északról dél felé irányított hegyláncza, melynek alakjai mindig meredekebbek és hatalmasabbak lesznek és végre a meglepő, egyenletes meredekséggel felépült és egyöntetű sziklagerinczben 4000 méter absolut magasságot érnek el. Örökös hóról azonban, aminőt néhány geographus tulajdonít e teljesen kiirtott hegységnek, szó sem lehet. Tali fu síkjának éghajlata minden évszakban kellemes lágysága által tűnik ki. Amioa nyári napok hevét az uralkodó északkeleti szelek enyhítik, addig különösen a tó lapos nyugati partja télen és tavaszszal a hideg nyugati és északnyugati viharok ellen a Czang szan gerincze által van védve. Ha azután a hegyekben havazik, a hó legfeljebb a hegység felső felét lepi el, míg a mélyebben fekvő hegyrészeket s a síkságot magát sem hó sem jég nem bántja. Az esős időszak szeptember és október hónapokban a legkifejlődöttebb. A Kin long kiang egy további, még pedig jobboldali mellékfolyója a Sze hung ho. Jang pin északnyugati oldalán ered és körülbelül 120 kilométer hosszú folyásában északról délfelé egy szűk, meredek lejtők közé zárt völgyben halad. Hoan tye pu fölött, ahol szélessége 33 lépés, egy új 2 méter széles lánczhiddal bir. * Lásd a tizedik fejezetet: Út Batang-ból Tali fu-ba. ** Öli helyes kiejtését a mi betűinkkel adni nem lehet, miután nincsen jelünk ama hangzó számára, mely r mássalhangzó kiejtésénél keletkezik, ha a nyelvet vibratióba nem hozzuk. 19*