Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától

XXXVIII Bevezetés. császári lovaknál nagyobb gebéket nem láttam ; sok gyaloglás mellett azonban «Szi An Fu»-ig csak elvittek valahogyan. Nyolcz katonát kaptam kíséretül, lőfegyverük nem volt. Egyiknek egy alabárdja, a másiknak egy rozsdás vén kardja, a harmadiknak egy pallósa volt; a többi nem hordott semmit. Későb fegy­vereinket raktuk ezek vállára. Rendesen fizetnem amúgy is kelle őket, de ezen kívül még borravalót is kértek. Jun. 24-kén öt fok hidegben mentünk át a «Csing Ling» hegység (helye­sebben «Tzin Ein») nyergén. Fen egy imaház van és ettől veszi a nyereg a nevét is «Han Loa Tzen Kon Miau». M ARCO P OLO azt állítá, hogy eme nagy hegy­ségeken, melyek kiterjedésre és magasságra is a Pyrenaeusokat felülmúlják, csak egy nyergen lehet átjutni, t. i. azon, mely «Szi An Fu»-ból «Han Csöng» felé vezet, de hibásan volt értesítve; még más nyergek is léteznek, melyeken / közlekedni lehet. Útközt néhány fekete gólyát és egy farkast láttam. A hideg ellen az emberek itt mind fültakarót hordanak. Áttérve még egy második «Tzi Li Po» nevű kisebb nyergen, folyvást lefelé haladtunk. Itt a hóban sehol vadnyomot nem láttam. Ezen egész út alatt Szi An Fu-ig gyalázatos, piszkos, rossz büzü hideg ólakban laktunk. Egy nappal oda érkeztünk előtt láttuk az első lösz határt és lakásokat a löszbe vágva; sok is volt ebből a löszből később Kanszu­ban. Jun. 22-én volt a khinai új év, mely mindig az első új hold első napján veszi kezdetét.* Az előtte való este lámpa­világítás, tüzjáték, végnélküli petardázás, zene és oly zaj és lárma volt, hogy alvásról szó sem lehetett. Több kisebb, szegényes, dűlő félben levő budhista kolostor mellett haladtunk el. Egyikében Szo Miau Lin-ben, több Budha között egy szobor vonta magára figyelmemet: egy asszony, ölében gyermeket tartva. Szakasztott mása a nálunk látható szűz Mária-szobroknak, a Jézus-gyermekkel. A lakosság­szegény, nyomorúlt; néhány talpalatnyi földet munkál keskeny völgyekben és sziklák között. Ha nincsen elegendő hó télen, mert tavaszi esőkre csak rit­kán számíthat, termése bizonytalan. Yé Tsüen-hen párducz- és farkasbundákat árultak. Kérdésemre azt válsszolták, hogy a vidéken lövetnek. Ott, nevezetes, sziklába vágott, hajdan használatban levő lakások láthatók. Hófuvatagos időben értünk két órával napnyugta után Szi An Fu-ba. Alkonyatkor Khina minden nagyobb városának kapui zárvák. Csak nagy bajjal eresztettek be, a podgyász­nak künn kelle maradnia. Egy különös, fél bolondos, fél részeges mandarin kapus tette a sok nehézséget, többek között azt állítván, hogy ő a kiskorú csá­szárral rokonságban van. * E nap, mely sokszor egy hétig is ünnepeltetik, a látogatások; a «koto»-k időszaka. A lakosság legszebb ruhájába öltözködik és kis ajándékkal szíveskedik egymásnak. A boltok zárvák, az üzlet, a kereskedés szünetel. Practikus oldala abból áll (és bárcsak ezen jó szokást nálunk is behoznák és követ­nék), hogy mindenki a régi év utolsó napjaiban adósságát köteles tisztázni, kiegyenlíteni. — A ki ezt nem teszi, az khinai szójáras szerint: «elveszti arczát», azaz magát lehetetlenné tette, és hitelének végét érte.

Next

/
Thumbnails
Contents