Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Kilenczedik fejezet. A tibeti fensik keleti lejtője a 3o. és 36. északi szélességi fokok között

Csing tu fu lapálya. 231 magát, mire Li tsz csing uralkodónak kiáltatta ki magát. Egy khinai hadvezér, névszerint Wu szánk wej az usurpator elismerését megtagadta s a mandzsu-k-hoz fordult segélyért. Ezek nagy hadtesttel Peking felé vonultak, a várost bevették, Li tsz csing-et elkergették és az újonnan kikiáltott Sun esi császárral megalapították a Csing-dynastiát. Nevezett császár első sorban a birodalmat belsőleg szervezte újonnan, s elrendelte, hogy 10 ház egy főnököt nyer, 100 ház fölé egy külön hivatalnok és 1000 fölé egy kerületi előljáró állíttassák. Minden ház kapuján egy táblának ki kell vala mutatni a lakosok számát és neveit, minek hitelességét a kerületi elöljárónak minden ötödik esztendőben meg kellett vizsgálnia. 1961-ben, midőn Su esi császár meghalt, Khina lakossága 20.968,609 egyénre rúgott.* A trónon fia Kaiig hi követte. Egy, déli Khinában 1673-tól 1680-ig tartott forradalom újra megakasztotta a lakosság szaporodását, és csak 1711-ben mutatkozott némi gyarapodás. Szám szerint volt ekkor ugyanis 24.621,334 lélek. Már ez évben konstatáltatott, hogy a mívelhető föld nem nyújt elegendő aratást 2J1 /

2 millió ember táplálására és a császár 1712-ben elrendelte, hogy az adófizetők száma tekintet nélkül a lakosság teljes számára örök időre ugyanaz maradjon és a számlálási lajstromok minden évben neki előterjesztessenek. Ezen adórendszer következményei annál kevésbé maradtak el, mert a népesség növekedésének kimutatása után járó jutalomdíj legszebben virágozhatott, miután az adókötelezettség oly megszorítást szenvedett. A hivatalnokok a népszámlálásra szóló jogukat eladták vállalkozó haszonlesőknek s átengedték ennek fejében az elvárandó jutalmakat. Hogy ily eljárás mellett a népszámlálás megbízhatóságát vesztette, igen közel fekvő dolog, s hogy a most beálló létszámi gyarapodás önkényes adatokon alapul, még abból is kitűnik, hogy Khinát a Csingdynastia alatt járványok, szárazság, éhhalál, áradások és forradalmak több ízben látogatták, melyek a lakosság növekedésének egyenest ellenműködtek. Egy másik visszaélésről akarok még megemlékezni. A mandarinok elemi csapások esetében ezernyi segélyre szorultak tetszés szerinti lajstromát szokták a kormánynak támogatás miatt beküldeni. Ha erre pénzt vagy élelmi szereket kapnak, az Ínségben lévők számát egyszerűen hozzáadják az alattvalók teljes számához s kettős hasznot húznak belőle. A midőn 1775-ben Kien lung császár elégedetlenségét fejezte ki az iránt, hogy birodalmának népessége nem gyarapodik észrevehetően, a következő év kimutatásai rögtön a lakosság növekedését tüntették fel. Következőkben a népesség növekedésének átnézetét nyújtom, a mint az a Czingdynastia uralkodása alatt a népszámlálás lajstromaiban ki van mutatva : ide nem számítva a katonaságot, s a 18 tartományon kívül eső idegen törzseket. Az 1749 évben 177-495-339 lakos 190,348-328 « 201,013.344 « « 1757 « « 1761 « « 1767 « « 1771 « « 1776 « « 1780 « « 1783 « « 1812 « « 1841 « « 1842 « 209,839.547 214,647.251 268,238.181 277,548.431 284,033-735 361,693.179 4i3,457-3ii 414,686.994 * MARTINI MÁRTON térítő a 17-ik század első felére Khinában 58,914,284 lélekről tesz említést (ide nem számítván az asszonyokat, gyermekeket és katonákat).