Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1
MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Kilenczedik fejezet. A tibeti fensik keleti lejtője a 3o. és 36. északi szélességi fokok között
2 I 8 A tibe ri fensík keleti lejtője. Az 1841- és 1842-ik években egy családra mintegy két személy esik. 1843-ban a katonaság számlálási lajstroma 723,955 családot mutatott ki 2.912,196 lélekkel. Ha visszapillantunk az idézett számokra, azt találjuk, hogy az 57-ik és 1711-ik év között, tehát 1654 évi időtartam alatt 8—76 millió között váltakozott a népesség száma. 1711-ben a lakosszám 24 x/ 2 milliót tett. A reá következő évbe esik Kaiig hi császár végzetes adótörvénye és 58 év alatt a birodalom ugyanazon kiterjedése mellett a lakosság száma mcghétszeresedett. Ezen, hivatalos számlálási lajstromokon alapuló eredmény további magyarázatra nem szorul; még azon feltevés mellett is talány marad, hogy 1712 előtt számos adóköteles, a számlálási bizottság tudtával vagy tudtán kivül, képes volt kivonni magát a népszámlálás alól. Ha Kang hi császár óta a jelenkorig a 15 tartományból 19 tartomány lett is, úgy Khina határai és terjedelme csak jelentéktelenül változtak. S mégis 1749-től 1842-ig. tehát 93 év alatt a lakosság 3'5-szeresével szaporodott. Amíg 1712 előtt egy család tagjainak száma átlag 4 személy által van adva, addig az 1712 utáni időszakban a khinaiak nagyszerű szaporodásával a család két tagra sülyed le, mely körülmény a megfelelő népességi számokkal egyenes ellen mondást képez, S mégis az összes számlálási lajstromok képezik az egyedüli forrást, melyből Khina lakosságára nézve feltevéseinket meríthetjük. A helyességükben való kétely azonban mindenesetre alapos. Valamint az általános lajstromok, úgy készíttetnek a mandarinok által az állandó katonaság lajstromai is, s a kormány a kimutatások alapján teszi a katonák számára folyóvá a fizetést, élelmi szereket, ruhát stb. Nem titok azonban, s minden Khinában utazott európai ismételt meggyőződést szerezhetett magának arról, hogy a papíron kimutatott katonai létszám kivétel nélkül jóval nagyobb a valódinál. A katonai állomány számlálási lajstromai hamisak s arra figyelmeztetnek, hogy Khinának kimutatott 400 milliónál nagyobb népességi számát csak nagy óvatossággal fogadjuk el. Vessünk még egy pillantást a legújabb khinai eseményekre, az 1850-ik évi taipinglázadásra, az 1862-ben kitört mohamedán forradalomra, mely 10 éven keresztül hihetetlen pusztításokat tett a nyugati tartományokban, az 1876- és 77-ikí nagy éhségre, melynek khinai jelentések szerint magában már 8 millió ember esett áldozatul, és inkább azt gyanítanék, hogy a lakosság tetemesen csökkent, semhogy azt hinnők, hogy Khina népessége tényleg 430 milliót számlál. Nehéz ugyan ezen számmal szemben egy másikat felállítani. Tapasztalásom szerint a mandarinok székhelyeik lakosságát illetőleg megkérdeztetvén, mindig túlzott adatokkal szolgáltak, a házak számaira nézve azonban bizonyos határozottsággal és biztossággal feleltek. E tapasztalaton alapulnak becsléseim. Az illető város házainak nagysága és építkezési módja szerint a házak számát egy össztényezővel szoroztam, mely a házak lakosainak átlagos számát képviselte. E módon nyert eredmények azonban nem elegendők az egész birodalom népességének megállapítására, hanem csakis az útvonalunkon fekvő városokra vonatkoznak. Mindazonáltal megakarom kísérleni e fegyverrel a Kanszu tartományban hivatalosan kimutatott lakossági számmal szembe lépni. Az 1842-ik évre itt 19.512,716 lélek és 8.564,259 család van kimutatva. Kanszu tartomány 88 várossal bír, melyek közül 4 (Jümen, Anszifan, Tung hoan és Hami) a falon kívül fekszik, tehát számításba nem jöhet : és így marad 83 város. A legjelentékenyebbek a főút mentén terülnek el, a melyet 1879-ben beutaztunk, és pedig :
