Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Kilenczedik fejezet. A tibeti fensik keleti lejtője a 3o. és 36. északi szélességi fokok között

2 I 8 A tibe

ri fensík keleti lejtője. Mielőtt Csing tu fu síkságának leírására térnék át, említést akarok tenni a Min kiang ama hatalmas mellékfolyójáról, mely Czu ta ti-ig vele párhuzamosan halad és e részében határt képez Sze csuen tartomány khinai része és a szervezetében egészen eltérő tibeti rész között. Ez a Ln ho (Tatu ho, Tung ho). A franczia misszionáriusok részéről saját használatra készített térkép: «Mappa provinciáé Se tchouan (1865)» szerint körülbelül IOI°4O' keleti hosszúság és 33

0 északi szélesség alatt keletkezik, és felső folyásában — a tibeti Mogou város mellett el — délkeleti irányt követ. A független fejedelemségből jövő Szomo ho-nak Tang-ba mellett történt felvétele után dél felé fordúl, három nagy kanyarulatot tesz s egy másik jobboldali nagyobb mellékfolyót vesz még fel, mely Mong kong ting várost látja el vízzel, és egészen Vasze kou fölé délnyugati irányban halad, a hol IÁI ho név alatt délnek tér el, mely irányt Czu ta ti-ig meg is tart. Alsó folyásában a folyó Tung ho és Tatu ho név alatt jobban ismeretes és Czu ta ti-től kezdve egészen a Min kiangba való torkolatáig, tehát Kiatni fu-ig gyenge kanyarulatokban kelet felé folyik. Egész folyás-hossza körülbelül 800 kilométert tesz. A folyó csakis Vasze kou-tól kezdve torkolatáig ismert. Felső folyása nincs kikutatva A Ln ho Vasze kou mellett egy vad szorosból tör elő. A nagy víztömeg, melyet e valódi hegyi folyó pezsgő zúgással visz le szikla-repedéses lejtők közé zárt medrében, a völgy talpát teljesen betölti, s nem hagy tért az út számára, mely Lou ting kjao-ig a jobbparti lejtőn vezettetett. Nyugaton meredek és kevéssé erdős hegyalakzatokkal felváltva a sziklatömegek felérnek az örökös hó határáig (0000 méter); itt-ott fent a szédítő magasságban egy magányos Szi fan-tanyát látni, mely egy kis terraszszerű síkon, egy hegyorron vagy egy zöld rétvölgyben van felépítve. Keleten a hegyi vidék kevésbé vad, meredek és magas, s a legmagasabb csúcsok csak 2000 -2200 méterrel emelkednek a völgy fölé. Lou ting kjao mellett a Lu ho szélessége 130 lépés. Lou ting kjao és Ling tye között a folyó szélessége 100 150 lépés közt ingadozik. A mindkét oldali hegyek lejtői meredeken esnek alá a völgybe s azt a folyó szélességére szorítják össze. A számtalan hasadékok és bevágások, melyek a Lu ho-ba nyílnak, végre kis, erősen domború közöket képeznek, melyek rizstermelést tesznek lehetségessé; különben a meredek lejtőkön terasszirozás által igyekeznek a khinaiak annyi növelhető talajt nyerni, hogy azon életszükségleteik számára tengerit, búzát és kauteang-ot termelhessenek. Ling tye mellett a völgy a bal oldalon egy kis síkba nyílik, melyből a falu mezőgazdaságot űző lakossága virágzó kertet teremtett. Nevezett falutól délre a völgy ismét szorossá lesz. B

arber C. consul nyilatkozata szerint Fulin-ig a völgy csak kevés nyílással bír, de ezek a letelepült khinaiaknak gazdag opium-szüretet szolgáltatnak. A Lu ho vízsebessége igen szakító, esése nagy. Utóbbi Vasze kou és Ling tye között (a távolság 55 kilométer) 283 méter ; Ling tye és Czu ta ti között (a távolság 80 kilométer) B

arber szerint 507 méter ; Czu ta ti és Fúlni között (a távolság 55 kilométer) 96 méter ; Fúlni és Csin kou ho között (a távolság 64 kilométer) 138 méter, és végre Csin kou ho és Kiatin fu között (a távolság 9b kilométer) 191 méter. Tehát a nagy vízbőség daczára is a folyó még alsó folyásában is — nagy esése miatt — a hajózásra csak kevéssé alkalmas. Czu ta ti-ból lefelé Kiatin fu-ig közlekednek ugyan tutajok, de az út Sa ping-ig (O pien ting-től észak-keletre) a sok sebes hely miatt oly veszélyes, hogy — mint B

arber mondja — a tutajok tulajdonosai kényszerítvék, szerencsétlenség esetén az elveszett tutajosoknak koporsókat venni. A Lu ho egyik legjelentékenyebb baloldali mellékfolyója a ja ho. Több hegyi patak összefolyásából ered, melyek a Ta uong ting-ból dél felé kiágazó hegyhát keleti lejtőjén erednek és Ja csou fu nyugati oldalán egyesülnek egymással. Ja csou fu mellett a Ja ho már nagy folyó, 106 lépésnyi szélességgel és 3 méter mélységgel, s Kiatin fu-ig a divatos csónakokkal hajózható. Jan csou fu-nál a Ja ho sebes-