Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Nyolczadik fejezet. A Han-hai vagy Köpi cs Samo mélyedések déli széle. A 94.és 104. keleti hosszúsági fok között

Vízrajzi viszonyok. I

9I csúcsaikban 2000—2300 méter absolut magasságot nyernek, s a Csa tyen ho és a Kun csan ho között a Nan szan egyik északi kiágazásához támaszkodnak. Csa tyen hia oáz északnyugati oldalán a kavicsos sivatag (Köpi) — kis homokos szigetek által megszakítva* — egészen a Hami déli részén lévő gyepes pusztáig terjed, nyugaton pedig egészen Tung hoan szhien déllőjéig. A Szula ho völgyében lévő néhány gyepes hely és alluvialsík különben nagy mérvben enyhíti itt a sivatagjelleget. Jü men szhien és Santa pu között a Szula ho-tól délre a sivatag teljesen lapos, északon ellenben számos hosszabb-rövidebb, alacsony sziklabordával (a plateau-lépcsők szélei) van bevonva. Santa pu meridiánjától nyugaton azt látjuk, hogy a Szula ho északon is délen is néhány egyenközü hegyláncz által kísértetik, melyek a hosszvölgy irányát követik. Az északi hegység körülbelül 45 kilométer távolban van a folyótól s Pej szan nevet visel; a déli pedig keleti végével Santa pu-nál a bal folyóparthoz támaszkodik, később azonban mindinkább eltávolodik, úgy hogy Tung hoan szhien-nél gerincze már 45 kilométerrel esik el a Szula ho-tól s ugyanily távolban marad a Nan szan északi lábától is. Ezen hegyláncz több nevet visel. így a Szio kho dsz lába s a Lung dszai ho áttörése közötti hegycsoportot Loan szan-nak és a hegység nyugati folytatását egészen a Tan ho áttöréséig Tapan szan-nak nevezik. A Loan szan, valamint a Tapan szan keleti része semmiben sem különböznek csupasz és repedezett, meredek és víznélküli formáikkal a Palin szan-tól vagy Po szan-tól. A gerincz középső absolut magassága 1500 és 1800 méter között változik, a relativ magasság körülbelül 300 — 400 méter. A Tapan szan nyugati része egy átlagban 2000 méter magas táblaalakú hegység, melynek karstszerű felső része 3 — 8 kilométernyi szélességet tüntet fel. A karst mélyedései futóhomokkal és görgeteggel telvék. A hegység keleti ereszkedője, meredek, sziklás alakú, a nyugati lejtő ellenben homokréteg által van kiegyengetve és legömbölyítve. A Tan ho nyugati oldalán a Tapan szan hegyláncza további folytatást nyer és egyenes nyugati irányát betartva, úgy tűnik fel, mintha egészen a Lop nor-ig terjedne. Tung hoan szhien déllőjétől nyugaton elvégre a kavicssivatag helyébe a samo-i puszta tengernyi fövénye lép. VÍZRAJZI VISZONYOK. A Han hai mélyedés Kulang szhien és Tung hoan városok között aránylag nagy vízbőségnek örvend. A sivatagba itt belépő összes folyók a Nan szan-ban keletkeznek, a hegység lejtőjén szűk, görgeteggel telt harántvölgyekben futnak végig, s minden évszakban annyi vizet hoznak magukkal, hogy még a Nan szan legszárazabb évszakában (télen és tavaszkor) a sivatag számos vízága a hegy lábától még nagyobb távolságokban is elegendően vízdús a szántóföldek öntözésére s a megtelepült lakosok házi szükségletére nézve. Néhány kivétellel, melyről külön fogok említést tenni, a víz majd minden út-átjáratnál iható. Hosszabb-rövidebb folyás után e vízágak több nagyobb folyóvá egyesülnek, melyek végre pusztai tavakba ömlenek. Európai soha egyikét sem látogatta meg e tavaknak, lételüket tehát csupán khinai források s a jezsuiták feljegyzései alapján tehetjük fel, a nélkül, hogy földrajzi fekvésüket, nagyságukat és tulajdonságukat illetőleg tisztában volnánk. Most keletről kiindulva a Nan szan északi lejtőjének s a Han hai-mélyedés déli szélének folyamhálózatát akarjuk közelebb leírni Kulang szhien és Tung hoan szhien városok déllői között. * Az anszifan-i khinaiak állítása szerint.